Hankó Zoltán: Módszertani útmutató a „Hidrológia és hidraulika II. Hidraulika I. rész” c. tárgyhoz (Tankönyvkiadó, 1964)
felületet és e felületekre, mint függőleges síkidomokra határozzuk meg a nyomóerő összetevőit. A függőleges összetevő a felület és a víztükör síkja között függőleges palásttal határolt térfogatnak megfelelő folyadéktest súlyéval egyenlő. A vízszintes összetevők hatásvonalát a síkidomoknál ismertetett módon határozhatjuk meg, a függőleges összetevő hatásvonala pedig az előbbiekben meghatározott térfogat súlyvonalába esik. A viznyomás összetevőinek ábráját a síkidomoknál ismertetett módon határozhatjuk meg. Ellenőrző kérdések: 60. Hogyan határozzuk meg görbe felületre ható folyadéknyomás vízszintes összetevőinek jellemzőit? 61. Hogyan határozzuk meg görbe felületre ható folyadéknyomás függőleges összetevőjének jellemzőit? 62. Nyomásébra szerkesztése görbe felület esetében./A vízszintes és a függőleges összetevő ábrája, eredő ábra./ 9. hét A "21. Vékony falu csövek sztatikái méretezésének hidraulikai alapjai" c. fejezetben a mérnöki gyakorlat egy szinte mindennapos feladatával ismerkedünk meg. A feladat megoldásához az un. "kazánképlet" szolgál, amely szerint a csőfalban a belső túlnyomás hatására ébredő feszültség értéke egyenesen arányos a túlnyomás értékének a csőátmérővel való szorzatéval és fordítottan arányos a kétszeres falvastagság értékével. /Vigyázat, dimenzióhelyesség!/ A gyürüfeszültség és a palástfeszültség aránya 2:1, melynek eredményeképpen például a virsli főzéskor hosszanti i- rényban reped meg. A "22. Folyadékba merült testekre ható nyomás. A felhajtó erő" c. fejezetben Archimedes törvényével ismerkedünk meg, mely szerint a felhajtó erő a test által kiszorított folyadékmennyiség súlyával egyenlő. A felhajtó erőnek vízszintes összetevője nincs, iránya tehát a nehézségi erő irányával megegyezik, értelme pedig ellenkező. 18
