Hankó Zoltán: Módszertani útmutató a „Hidrológia és hidraulika II. Hidraulika I. rész” c. tárgyhoz (Tankönyvkiadó, 1964)
a túlnyomás hatására bekövetkező elmozdulás nagyságát a nagyobb fajsúlyú higany alkalmazása csökkenti. Ha az U-alaku higanyos manométer mindkét szárát túlnyomás alatti térbe kötjük be, a manométer a két pont közötti nyomáskülönbséget méri, tehát dif- ferenciól-manométer. A vakuumméter elve a higanyos manométer elvével azonos, a szerkezeti különbőzőség a légkörinél kisebb nyomások mérésére teszi a műszert alkalmassá. A "18. Pascal tétele. A hidraulikus sajté" c. fejezetben a nyomás tovaterjedésének törvényével ismerkedünk meg. A zárt folyadéktestre ható nyomás a folyadéktér belsejében változatlan értékben terjed tovább. Ez az alapja a hidraulikus sajtó alkalmazásának. Ellenőrző kérdések: 47« Milyen hidrosztatikai alapelven működő nyomásmérő műszereket ismerünk? 48. Milyen nyomásértéket mér a piezométer? 49. Miért alkalmazunk higanyos manométert? 50. Hogyan határozzuk meg a higanyos manométer leolvasása alapján a vizsgált pontban uralkodó nyomás értékét? 51. Mit nevezünk differenciál-manométernek? 52. Mi a vakuumméter elve? 53. Hogyan fogalmazhatjuk meg Pascal tételét? 54. Mi a hidraulikus sajtó méretezésének menete? 7. hét A "19. Sik felületekre ható nyomóerő" c. fejezetben a folyadéknyomás nagyságának, irányának és értelmének megismerése után a sik felületre ható nyomóerő értékének meghatározáséval foglalkozunk. Először a fenéklemezre ható nyomóerő értékét vizsgáljuk és megáliapithatjuk, hogy a fenékre ható nyomóerő a vizsgált felületet körülfogó palásttal határolt folyadéktest súlyával e- gyenlő, függetlenül az edényben levő folyadék súlyától. Ezt nevezzük hidrosztatikai paradoxonnak. A vizbe merült ferde helyzetű síkidomot egyoldalról terhelő nyomóerőt az idom súlypontjához tartozó nyomásnak és az idom felületének a szorzata adja, A- 16 \
