Hankó Zoltán: Módszertani útmutató a „Hidrológia és hidraulika II. Hidraulika I. rész” c. tárgyhoz (Tankönyvkiadó, 1964)

Ellenőrzi kérdések:

1. Mit nevezünk folyadéknak?

2. Mit nevezünk molekuláris nyomásnak?

% A valóságos és ideális folyadék jellemzői.

4. Milyen mértékrendszereket ismerünk?

5. A dimenzió, a képletellenőrzés eszköze.

6. A műszaki mértékrendszer alapegységei és számértékük.

7. A fajsuly és a sűrűség meghatározása.

8. A fajsuly és a sűrűség átszámítása a műszaki és a fizikai mértékrendszer között.

2. hét

Az "5. A folyadékok ősszenyomhatósága" c. fejezetben megismerkedünk az összenyomhatóság fogalmával és számitásmódjával.

A folyadékok rugalmassági tényezője a nyomás és a hőmérséklet változásétól függően változik. A viz esetében ez a változás a mérnöki gyakorlat szempontjából nem számottevő, éa ezért egyséP

gesen EQ= 20 000 kg/cm értékkel számolhatunk.

A "6. A folyadékok hőmérsékleti tágulása" c. fejezetben megismerkedünk a hőmérsékleti tágulás fogalmával, a térfogattágulási tényező meghatározásának módjával. A folyadékok /a viz^ térfogata a hőmérséklet hatására sokkal jobban változik, mint a nyomésváltozás hatására, ezért a hőmérsékletváltozás hatását sok esetben figyelembe kell venni.

A "7. A folyadékok belső súrlódása" c. fejezetben megismerkedünk a nyúlósság fogalmával, annak makroszkópikus értelmezésével, a csúsztató feszültség fogalmával. A gázokkal ellentétben a folyadékok nyúlóssága a hőmérséklet növekedésével csökken. Newton megállapitása szerint a csusztatófeszültség értéke egyenesen arányos a sebességgradienssel . Az arányossági tényezőt nevezzük dinamikai nyulóssági tényezőnek. A dinamikai nyulóssé- gi tényező és a sűrűség hányadosa a hidraulikában gyakran használt kinematikai nyulóssági tényező. A nyulóssági tényező szám- értéke a nyomás és a hőmérséklet függvénye egyazon folyadék esetében is. A nyomésváltozás hatására értékét kismértékben

10 -