Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
3. A TÁROZÓ TERVEZÉSE
- Az árapasztó műtárgyhoz csatlakozó surrantó, zártszelvényű alagút, stb. és az elvezető csatorna között energia csillapító berendezést kell építeni. Süllyesztett vizláda esetén gondoskodni kell arról, hogy a vizládában lévő viz ne fagyhasson be fenékig, illetve a befagyáskor! mértékadó árvíz energia csillapítása megoldott legyen. Erre üzemeléskor különös gondot kell fordítani.- Az elvezető vagy alvizcsatornák az árvizlebocsátő műtárgy részét képezik. Méretezésük mértékadó árvizre történik, figyelembe véve a mederburkolat, illetve a mederanyag kimosási határ sebességét.- Az elvezető csatorna és az élővizfolyás kapcsolatát hidraulikaiig, valamint vonalvezetés szempontjából egyaránt meg kell oldani. Az árapasztó műtárgyak méretezésével kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy rövid idejű adatsorok esetén, vagy amikor a vizgyüjtő terület egy része államhatárunkon kívül van, vagy esetleges távlati tervek szerint a vizgyüjtő terület lefolyási viszonyai kedvezőtlenül megváltozhatnak, stb. magasabb fokozatú kiépítés indokolt. Bizonytalanul meghatározható mértékadó árvizszintnél célszerű egyéb biztonságot fokozó műszaki megoldásról is gondoskodni. Ilyen lehet pl. a fenékleüritő olyan kialakítása is, amely árvízi szükséghelyzetben az árapasztásba bekapcsolható. Ezek rendszerint nem nagy költségigényű, de körültekintő tervezést kívánó megoldások. Hazai adottságainkat figyelembe véve a legmegfelelőbb árapasztó típus kiválasztásához ad segitséget a 3-7. táblázat. Az árapasztó tipusok közül az oldalbukős árapasztót választjuk, ennek méretezésére térünk ki részletesebben. Az oldalbukós árapasztó általános elrendezését a 3-29. ábra szemlélteti. Főbb részei:- gyűjtőcsatorna bukóval,- gát alatti zárt csőszakasz,- nyílt surrantó,- csillapító medence. A műtárgy kialakításánál - a már felsorolt előírások mellett - ügyelni kell arra, hogy a gyűjtőcsatorna és a surrantó fenékszélessége nagyobb (legfeljebb egyenlő) legyen a pillérek közötti távolságnál. A gát alatti zárt csőszakaszban a káros jelenségek (rezgés, uszadékfennakadás, stb.) elkerülésére legalább 60 cm-es légpárna legyen a mértékadó vízhozamhoz tartozó vízfelszín és a záradékvonal között. A surrantó ives szakaszán keletkező hullámbarázdák miatt a centrifugális erő alapján számított vizszintemelkedés kétszeres értékével tulemelést kell végrehaj76