Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
3. A TÁROZÓ TERVEZÉSE
A merevség igazolása A megengedhető alakváltozás a következő (3-6. táblázat): 3-6. táblázat Megnevezés Az é p i t I. mény osztá TI. ly a III. legnagyobb elfordulás 1, 5% 2% 3% legnagyobb lehajlás szabadon felfekvő tartónál L/200 L/150 L/100 legnagyobb lehajlás konzolnál L/100 L/75 L/50 Tartóssági vizsgálatot csak különleges esetben kell elvégezni. A repedésmentesség, illetve a repedéskorlátozás ellenőrzésénél ki kell matatni, hogy a használat közben fellépő repedéstágasság, illetve a keletkező hazőfeszültség az előirt értéket nem lépi-e túl. 3.42 Az árapasztó műtárgy hidraulikai méretezése Az árapasztó műtárgyak a völgyzárőgátak elengedhetetlen létesítményei. lehetővé teszik az árvizek tározón való átvezetését, a völgyzárógát rongálódásának vagy meghágásának elkerülését. Méretezése mértékadó vízhozamra történik. A mértékadó vízhozamot az árvíz előfordulási valószínűségének szabályzatban előirt értéke szerint kell meghatározni. Az előírásban foglalt mértékadó vízhozamok a következők: 1. Q2C (50 év) 2,5 m-es legnagyobb gátmagasság, illetve 10^ m^-nél kisebb tározótérfogat, TI. Qjc*~ (100 év) 6 m-es legnagyobb gátmagasság éslO^-lO közötti tározótérfogat, (200 év) 10 m-es legnagyobb gátmagasság, illetve 10^- 3,10^ n4 közötti tározótérfogat esetén. TV. Qy 1C (1000 év) Magas gátak esetén. Az árapasztó méretezésére mértékadó vízhozamot eggyel magasabb fokozatú (kisebb valószínűségű) értékkel kell számításba venni, ha a gátQo.se / 74
