Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)

3. A TÁROZÓ TERVEZÉSE

6ZI = 96, 13 (0, 20 + 0, 02) = 20, 83 kN/m2

Sz2 = 96, 13 (0, 18 + 0, 06) = 22, 95 kN/m2

&Z3 = 96, 13 (0, 16 + 0,11) = 25, 62 kN/m2

A feszültségi ábra részterületei:

Fj = -2—’-—~2 2°’ 83 00 = 20- 92 kN/m2

F2

20, 83 + 22, 95 2

1, 00 = 21, 89 kN/m2

^ 22, 95 + 25, 62

F3 =----------2---------0

, 95 = 23, 07 kN/m2

A süllyedések értékei:

Asl

II

pT

|s

II

2

0, 92 9000

= 0, 23 cm

As2

_ F2 _

~ M

21,89 9000

= 0, 24 cm

A „

F3

23, 07- = 0, 26 cm

s3

M

9000

Az összes süllyedés a rézsülábnál:

= Asl+’ As2 + As3 = 0, 23 + 0,24 + 0, 26 = 0,73 cm

Jól érzékelhető, hogy a rézsüláb környezetében az altalaj összenyomódása lényegesen kisebb, mint a gártengelyben.

Megjegyzem, hogy a rézsüláb alatti altalajban a feszültség maximuma nem az alapozási síkban, hanem az alatt lép fel.

A gát legnagyobb magasságának helyén - számításaink szerint - mintegy 9, 68 cm süllyedés várható, vagyis a tulemelést ennek megfelelően kell előirányozni. A gyakorlatban a gát süllyedésének figyelemmel kisérésére a gáttestbe süllyedésmérőket épitenek be. A süllyedésmérők észlelési adatai lehetőséget adnak a várható mozgások nagyságának és tendenciájának megítélésére.

i

68