Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
3. A TÁROZÓ TERVEZÉSE
b) A völgyzárógát tervezése:- az elzárőgát keresztszelvényének méretezése, részletes állékonysági vizsgálatok,- a völgyzárógát szivárgáshidraulikai méretezése,- a műtárgyak hidraulikai méretezése. Elkészítendő:- a völgyzárőgát 1:250 méretarányú helyszinrajza a műtárgyak, a a szivárgó hálózat, az öv- és a talpárok, a patakrendezés, a közúti csatlakozás, az üzemi berendezések feltüntetésével;- a völgyzárőgát hossz-szelvényének és mintakereszt-szelvényének 1:200 léptékű rajza;- az árapasztó műtárgy 1:100 méretarányú hosszmetszete, a gyűjtőcsatorna, a surrantó és a csillapító medence 1:50 léptékű metszet rajza;- a tőbbfeladatu műtárgy helyszinrajza és hosszmetszete 1:100, jellemző metszeteinek 1:50 méretarányú rajza a melléklet 6. rajza adaptációjának alapján;- számítási mellékletek magyarázó ábrákkal, táblázatokkal;- műszaki leírás. Völgyzárőgát általános elrendezését szemlélteti az 1. kép és a 3-6. ábra. Megjegyezzük, hogy a hazai tervezési gyakorlatban a völgyzárógátak helyszinrajzának méretaránya 1:500. 3.2 A tározó hidrológiai méretezése A tározó hidrológiai méretezésének lényeges munkarésze a teljesi- tőképességL görbe, illetve görbék meghatározása. Ez lényegében a kielégíthető vízigény és a kielégítéshez szükséges tározótérszükséglet közötti kapcsolati vonal, amelyet különböző valószínűség szerint változó görbesereggel ábrázolnak. A kérdés közelebbi részleteivel nem foglalkozunk, hiszen ez az anyag a hidrológiában tanultak szerint ismertnek tételezhető fel. Számításainkhoz rendelkezésünkre áll a vizsgált tározóra vonatkozó 98%-os valószínűségű nettó teljesitőképességi görbe (3.-3. ábra), vagyis a tározási veszteség (párolgás, szivárgás) értékét a görbe szerkesztésénél figyelembe vették. A vízszolgáltatás meghatározásához igy az egyenletesnek feltételezett ivővizigényt (Qj) és az élővizigényt (Q^) kell összegeznünk vagyis Q = Qi + Qé (3-1) 18
