Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
2. Duzzasztóművek
kedésére lehet számítani. Vízfolyások mentén az árvizvédelmi töltésen ki- vllli 300-500 m-re vagy még ettől távolabb is (jő vizvezető talajrétegnél) nem elegendő a talajvíz pillanatnyi, főképpen sokévi átlagát alapul venni. Feltétlenül számítani kell arra, hogy árhullám levonulásával egyidőben az érintett terület talajvizszintje több méterrel is megnőhet. Szűrők. A szivárgási térből a felszinre lépő viz a hidraulikus gradiens miatt az egyes talajszemcsékre nyomást gyakorol. A szivárgási nyomás következtében a talajszemcsék finomabb részei, majd a durvábbak is kimosőd- nak a talajbői. Ez a jelenség a kilépési hely környezetében a talaj fokozatos fellazulását, a rétegváz változását, majd roskadást eredményezhet. A szűrők célja az, hogy az említett folyamatot meggátolják. A szűrő feladatát általában három követelmény egyidejű kielégítése esetén tudja teljesíteni;- hidraulikai feltétel, mely a szűrőréteg vizvezető képességét szabja meg,- stabilitási feltétel, mely az előző feltétellel szorosan összefügg és megkívánja, hogy a szűrőréteg vázszerkezete időben állandó legyen,- geometriai feltétel, mely megszabja a szűrő és a szűrővel védett talaj szemeloszlási jellemzőinek arányát és méretét. A szürőanyaggal szemben támasztott követelményeket számos szerző összefüggésekbe foglalta. A gyakorlatban igen elterjedt az un. kevert szűrők használata. A kevert szűrő megfelelő biztonságot nyújt, ha a szűrő és a szűrővel védett talaj között a: d/S2/ d/SZ/ 12 <-^r- < 58, és 12 > > 10 d 50 d15 egyenlőtlenségekkel leirt feltétel biztosított. A képletben szereplő jelölések: d/£SjZ/ , ill. a / a szűrőréteg 50, ill. 15 sulyszázalékához tartozó szemátmérőjét, a d/*-/, ill. a a szűrővel védett talaj 50, ill. 15 sulyszázalékához tartozó szemcseátmérőjét jelenti. A kevert szűrő legkisebb vastagsága 20 cm lehet és legfeljebb 5% 0,08 mm-nél kisebb szemcsét tartalmazhat. A szűrőben mozgó viz kritikus sebessége Sichardt szerint v . |/Z2=T kr y 15 /sz/ értékű, ahol k' a szürőanyag szivárgási tényezője. A szivárgó nyilások célja, hogy valamely szerkezetre ható viznyomás nagyságát csökkentse. Rendszerint feluszásra érzékeny beton építményeknél (alaplemez, utófenék) kerül alkalmazásra. A szivárgó nyílásoknak két fajtája terjedt el. Az egyik egy, a betontestet áttörő nyílás, vagy cső, melyrtek- 96 -
