Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
2. Duzzasztóművek
nyomás- és mennyiségi mérés mellett 0,6-1,00 m-es rétegekben juttatják a talajba. Injektált teknőfenék (2. 62. ábra) készítésénél a teknő minimális vastagságát 5 m-re kell felvenni. Az injektált teknő alakja mindig a munkagödör (közvetve a műtárgy) alakjához igazodik. Az injektált anyaggal átjárt mezők csatlakoztatásánál 2 m-es átfedést kell betervezni. Az injektált teknő lépcsőinek magassága 5 m vastagságú mezőknél 2 m, 6 m-es mezőknél 2,50 m kell legyen (1. 2-62. ábrát). Az injektáló cső furatainak egymástöli távolsága az injektáló anyag és a talaj szemszerkezetétől függően általában 6-10 m közötti. Az injektálással gyakorlatilag k = 10'^ - ÍO"' m/s körüli áteresztőképességű mezőt lehet létrehozni, melyhez legalább 8 m vastagságú réteget kell késziteni. Vizépitési műtárgyaknál, völgyzárógátaknál - ahol ezt a műszaki és talajmechanikai adottságok indokolják - a műtárgy alaplemezébe, az ellenőrző alagutakba az épitéssel egyidőben injektáló csöveket helyeznek el. A csövek felső végét nagy nyomások felvételére alkalmas biztonsági lezárással (sapkával) látják el. Ennek feladata, hogy üzemszerű körülmények között a nyomás alatti viz beáramlását megakadályozza, esetleges injektálási munkálatok idejére a furat tisztaságát megőrizze. Injektált függöny elsősorban repedezett, vizáteresztő kőzetek járatainak lezárására szolgál. Az injektált anyagot 2-3 m-ként, több sorban épített injektáló furatokon keresztül nagy nyomással préselik a kőzet repedéseibe. Rendszerint először egy durvább un. töltelék anyagot, majd a finomabb, vízzáró réteget adó viszkózus anyagot nyomják a kőzetbe. Erősen vizáteresztő, nagy mélységig lehatoló rétegek vízzárására a szemcsés anyag szemszerkezetéhez igazodó injektáló anyagot alkalmaznak. Az anyagot itt is sokszor 3-4 féle viszkozitású részletekben nyomják a talajba. A szádfallal körülzárt vagy süllyesztő szekrénnyel készített építményeknél a munkagödör fenékelzárására leggyakrabban a viz alatti betonozást részesítik előnyben. Az ily módon készített vízzáró (vagy inkább szivárgás csökkentő) elem egyben rendszerint a műtárgy alapjának is részét alkotja. A fenéklemeznek erőtani szempontból az elkészült fenéklemezre ható viznyomás felvételét, építéstechnológiai szempontból pedig megfelelő szivárgás elleni védelmet kell biztosítania. A betonozást a beton minőségének biztosítása céljából és az előírás szerinti szivárgás csökkentése érdekében csak állóvízben lehet elvégezni. A viz alatt épített fenéklemezt a megszilárdulást követő vizszivattyu- záskor fellépő felhajtóerőre kell méretezni. Ennek legegyszerűbb módja az, ha a fenéklemez súlya a fenéklemez alján fellépő viznyomással lesz azonos. A 2-63. ábra alapján bemutatjuk a fenéklezáró lemez vastagságára vonatkozó számítást. A felfelé /Fy/ ható felhajtóerő és a lefelé ható erők /F^,/ egyensúlyát kell felirnunk, melyből a szükséges lemezméret vastagság /x/ számítható.- 94 -
