Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
2. Duzzasztóművek
a szivárgási tényező stb. meghatározásában elég sok bizonytalanság van, s ezen felül a szivárgás szabályozó rendszerek nehezen hozzáférhető helyen vannak. Emellett az állandóan vizzel átjárt közegben az idők során a kémiai folyamatok, vázszerkezet átrendeződések, a mederváltozások stb. hatással lehetnek a szivárgási viszonyokra. E változás lehet pozitiv és negatív eredményű. 2. 722 Szivárgásvédelmi szerkezetek A szivárgás elleni védelmiil szolgáló szerkezetek megválasztásánál döntő szempont a védekezés célja és az altalaj rétegződése. Amikor a vízzáró réteg felett jő vizvezető réteg húzódik, és ez utóbbi nem túlságosan vastag gazdaságos, igen hatékony megoldás őrfal építése. Az őrfal lényegében a vízzáró rétegig lenyúló vagy abba bekötő, rendszerint 0,80-1,50 m vastagságú vízzáró betonfal, ill. szádfal. Kialakítására mutat példát a 2-59. ábra. Az ábra c részlete olyan megoldás vázlata, amikor az al- és a felvizoldali őrfal szekrényalapozás segítségével készült. Szádfalakat is használnak a vizvezető réteg teljes lezárására. Előnye az őrfallal szemben, hogy 16-18 m mélységű vizvezető réteget is le lehet zárni, lényegében a meder fenékszintjéről indított szádfalazással (2-60. ábra). Amikor a vizvezető réteg olyan vastag, hogy gazdaságosan nem lehet elérni, vagy ha a műtárgy biztonsága szempontjából nem követelmény a vizvezető réteg teljes lezárása, akkor is alkalmazhatunk szádfalakat. Mélységét, és két szádfalmező építése esetén a szádfalmezők egymáshoz viszonyított szintbeli elhelyezését nagy gonddal kell megtervezni (2-61. ábra). Az ábra világosan mutatja, hogy a műtárgy talpsikjára ható felhajtóerő csökkentése szempontjából a felső szádfal /1/ a legkedvezőbb, a legrosszabb viszont az alsó szádfal /2/ építése, mig közbenső megoldást mutat két azonos mélységre levert szádfal /3/. A valóságban a felvizoldali szádfalat valamivel hosszabbrá tervezik, mint az alsót. így a felhajtóerő megfelelően csökkenthető, a kilépési gradiens sem lesz nagy, a szerkezet építése is gazdaságosabb. A szádfalak előállítása az utóbbi években megdrágult, sok esetben pedig a szádfalakkal elérhető beverési mélység sem elégítette ki a követelményeket. Az említett hátrányok kiküszöbölésére, valamint egyéb szempontok miatt az építés igen sok területén résfalakkal tervezik a létesítményeket. Előnye, hogy jól gépesíthető, a résfal anyaga, betonacél szükséglete, a résfal vastagsága és mélysége a rendeltetés céljának legjobban megfelelő módon változtatható. Elláthat alapozási, támfal, vízzáró elem funkciókat, illetve ezeket együttesen is. Készíthető vékony résfalként 8-15 cm-es, valamint vastag résfalként 40-80 cm-es vastagságban. Kifejlesztettek előregyártott vékony (héj) résfalakat is. Alapozási mélysége ma már eléri az 50 m-t. 89
