Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
2. Duzzasztóművek
irányban elszivárgó viz a műtárgy alatt átszivárgó viz többszöröse is lehet. Részletesebb elemzések híján nagyobb műtárgyakra modellkísérlettel kaphatunk megbízható eredményt. 7.713 A hidraulikus gradiens meghátározása A hidraulikus gradiens meghatározása a hidraulikus talajtörés vizsgálata szempontjából szükséges. A hidraulikus gradienssel kapcsolatban beszélhetünk átlagos hidraulikus gradiensről és a vizkilépési hely környezetében fellépő kilépési gradiensről. Az előbbi alatt egy átlagos, fiktiv, a fel- és az alvizszint különbségéből /H/ és a legrövidebb szivárgási uthossz /L0/ hányadosából képzett számot értjük: H ‘ = Lo Lényegében az egységnyi, legrövidebb szivárgási uthosszra eső nyomásesést jelenti. A kilépési gradiens az átlagos hidraulikus gradienssel szemben a vizkilépési helyen kialakuló legnagyobb hidraulikus gradienst jelenti. Vizi létesítmények hidraulikai állékonyságvizsgálatánál minden esetben el kell végezni a hidraulikus talajtöréssel szembeni biztonság kimutatását. Ezt ki kell számítani az építmény alatti- és a megkerülő szivárgásra vonatkozóan is. A hidraulikus talajtöréssel szembeni biztonság akkor kielégített, ha lo~ V a képletben iQ a törési határgradiens, iR a mértékadó gradienst jelenti. A törési határgrandiens /iQ/ egy adott talajra jellemző hidraulikus gradiens, amelynél a talajban hidraulikus talajtörés már bekövetkezhet. Ennek értékét annak a talajrétegnek a szemszerkezete, ill. talajállapota szabja meg, amelyből a szivárgó viz kilép. Vizkilépési helynek kell tekinteni azt a felületet is, amelyen keresztül a viz valamely talajrétegből egy másik, jobb vizvezetőképességü rétegbe lép, s a két réteg szemszerkezete nem a szürőzött réteg követelményei szerint kapcsolódik egymáshoz. A törési határgradiens értékeit a 3. táblázat tartalmazza. A táblázatból is látható, hogy a szűrőréteg szerepe rendkívül fontos, főleg bizonytalan talajfizikai adottságú, folyósodásra hajlamos talajoknál.- 79 -