Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

2. Duzzasztóművek

igen jó megoldás, emellett gazdaságos is. A felvizfelőli oldalon a vizjáték lényegesen kisebb, igy a támfal hátfalánál nem alkalmaztak szivárgó rendszert.

Nagy körültekintéssel kell megtervezni a partfal és a rézsűvédelem, valamint a meder jő hidraulikai kapcsolatát. Ezt nagyobb műtárgyaknál kisminta kisér letek alapján alakitják ki.

Az alvizoldati partfal a főmütárgyat elhagyó viz vezetésében jelentős szerepet játszik. Amellett, hogy az alvizi meder, a part és a műtárgy hid- raulikailag jó kapcsolatát biztosítja, a heves vizjátéku alviz okozta gyors viznyomás változásokat, valamint ennek következményét a szivárgáshidraulikai terhelés ingadozásából származó erőhatásokat is viselnie kell.

A 2-50. ábrán látható törtvonalú partfalnál az élővizfolyás vizszintvál- tozása nagy tartományban zajlik le. Emiatt nagyvízkor a part felé, apadáskor a part felől indul meg a szivárgás. Az utóbbi a veszélyesebb, hiszen a kiborulási nyomatékot növeli. A szivárgási nyomásból származó erőket mi nimálisra csökkenti a támasztó bordák közötti szűrőréteg alkalmazása, illetve még a bordákat is áttörő szivárgó drének építése. A dréncsövet az élővíz felé kivezetik, igy a két viztér között csak igen kicsiny nyomáskülönbség alakulhat ki.- 64 2-49. ábra

Bordázott, konzolos vasbeton szögtámfal