Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
2. Duzzasztóművek
2. 62 Utófenék megoldások A gáton átjutó viz energiatartalmának jelentős részét vizugrás formájában elveszti. Az utófenéken épitett csillapító medencének, süllyesztett utófenéknek éppen az a célja, hogy a vizugrás helyét megfelelő helyre koncentrálja. A 2-45. ábra az alvizoldali energiatörő-csillapitó rendszer kapcsolatát mutatja. Jól látható az egyes megoldások rendeltetése és példát is mutat egy lehetséges megoldásra. A vizugrás helye - mint említettük - lehetőleg a főmütárgy vastag alaplemezében éptilt süllyesztett utófenékkel történik. A csillapító medence al- vizfelőli végét valamilyen energiatörő elemmel látják el (2-46. ábra). Ez lehet küszöb (a részlet), mely a csillapító medence alsó részén rohanó viz- sugarat heves irányváltoztatásra kényszeríti. Valamivel finomabb energia törést ad az ábra b részletén látható megoldás. A c ábrarészlet energia törő fogat mutat. Hatása hasonló az a megoldáséhoz, bár ennél az alvizoldali hirtelen bővület is veszteséget okoz. A d rajzrészlet az utófenék felett bizonyos magasságra elhelyezett gerendát mutat. Igen jő hatásfokú energia törő elem. A 2-2. és a 2-32. ábrán látható süllyesztett utófenék, illetve a már említett energia törők együttesen csökkentik ugyan a viz energiáját, azonban az rendszerint még mindig a kívánatos mértéket meghaladja. Ezért gondoskodni kell az energia további hatékony csökkentéséről. Ezt a célt szolgálják a különböző energia törő-csillapító rendszerek. A 2-47. ábra a részlete Rehbock féle energia törő (csillapító) fogakat mutat. A felülnézetben négyzet formájú, sakktáblaszerüen kiosztott fogak 2-46. ábra Energiatörők szerkezeti részei- 59
