Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

2. Duzzasztóművek

A bak táblatámaszát a megtámasztani kívánt viztér felé, a baktámasz a víztelenítendő míitárgyrész felé van. A támasztó bakok elhelyezéséhez búvárra van szlikség. A bakok felállítása után függőleges helyzetüket a keze- lőhiddal rögzítik, majd daruval a támasztőbakokra csúsztatják a betéttáblákat. A táblák találkozási pontján levő réseket ponyvával, fóliával, esetleg vízzáró betéttel ellátott acéllemezzel zárják le.

Újabban, ahol nagy teherbírású daru amugyis rendelkezésre áll nagyméretű görgős betétgerendákat alkalmaznak. A Kiskörei Vízlépcső felvizol- dali elzárása például 2,70 x 24,00 m-es, 49 Mp súlyú görgős betétgerenda.

Terjed az un. tüelemes elzárótábla használata is. Az elzárótábla 1,5—2,0 m szélességű, 6-8 m magasságú elem. Alsó részét az alaplemezbe épített küszöb támasz, felső részét a teljes nyilásméretét áthidaló, rendszerint acélból készült mobil támasztógerenda tartja (2-42. ábra). Ezt az elzárőszerkezetet használják a Kiskörei Vízlépcső alvizoldali ideiglenes elzárásához.

A hornyok kialakításának, illetve vasalásának jő megoldása fontos, hiszen az ideiglenes elzáró szerkezet is jelentős terheket visel. Vékonyabb beton falaknál használatos horony változatokat és vasalási módot szemléltet a 2-43. ábra. Az a és a b jelű horony szerkezeti szempontból jó, de nagyobb horonyméretnél a keletkező örvények hidraulikai veszteséget, esetleg kavi- tációt okozhatnak (l. később). A c jelű ábrarészen látható horony statikai szempontból megfelelő, de növeli a horony okozta kontrakciős ellenállást.

2.6 A műtárgy és a meder kapcsolata

A vízfolyásba épített műtárgy a folyó rezsimjébe való beavatkozása révén valamilyen vízgazdálkodási cél elérését eredményezi. Ez a változás azonban magára a műtárgyra nézve is olyan következményekkel jár, mely kellő védelem elmaradása esetén a műtárgy funkcionális működését, esetleg katasztrófáját okozhatja. Ezért lényeges, hogy az alapvető hidraulikai folyamatokat jól megértsük, hatásukat kellőképpen értelmezzük, a funkcionális működést és a kártételek kialakulását megelőző intézkedéseket, tervezési, valamint építési szinten megtegyük.

A vízfolyás eredeti szélességét, természetes mederalakját már a műtárgyat megelőző rendezett szakaszon megváltoztatjuk. A változtatás a műtárgy környezetében erőteljesebb lesz, és szembetűnő meder szűkítést, valamint mélységbeli változtatást alkalmaznak. Ennek gazdaságossági és szerkezeti okai vannak. A felsorolt körülmények azt eredményezik, hogy a vízfolyás sebessége felgyorsul. Amennyiben a sebesség nagysága a meder kimosására mértékadó határsebességet meghaladja mederkimosás, mélyülés következik be.- 55 -