Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
2. Duzzasztóművek
Kettőskampós szegmenstábla két szegmens felületből áll. Az alsó szegmensrész felett mozog a hengerfelületü kampős tábla, melynek főtartója az alsó szegmens főtartóival együtt közös csuklóban végződik. Ahol nagy vízhozamokat kell buktatással átbocsátani jól bevált megoldás. A húzott karú szegmens gát hátránya, hogy a gáttábla közel sik volta miatt a viznyomások eredője nem megy át a forgásponton, vagy annak közelében. Mint a 2-21. ábra kapcsán láttuk kettős működésű megoldás is ismert. A zártszelvényű szekrénytartós szegmens gátak kisebb vízfolyások elzárására épülnek. Előnyük, hogy egyoldali felhúzás is lehetséges, mivel méreteinél és szerkezeti kialakításánál fogva jól viseli a torziós igénybevételeket. 2. 34 Hengeres gátak A hengeres elzárőgátak szerkezete lényegében egy henger alakúra kiképzett test, mely a pillérek két oldalán elhelyezett síneken, a hengeres gát két végére erősített fogaskoszorun gördül.- A henger kedvező centrális inercia nyomatéka miatt nagy torziós erőket képes felvenni, igy egyoldali mozgatása lehetséges. Fel-le bocsátása kis erőszükségletet igényel, a felhuzó- szerkezet, ill. a pillér egyszerűbb lehet. Kedvező mozgathatósága segítette elterjedését, és számos változatát fejlesztették ki (2-23, ábra). Egyszerű hengeres gát körvonalrajzát mutatja a 2-23. ábra, a részlete. A mozgató lánc alsó felerősítése a fogaskoszorun történik. A henger felemelésekor a gáttest alatt átrohanó viz nem tud gyorsan leválni a henger felületéről, ezért jelentős szivóerő, lüktető erőhatás, rezgés keletkezik. Az említett jelenség gátkatasztrőfát is okozott. A csőrös hengeres gát (2-23. ábra, b részlet) kiküszöböli az előbbi típus említett hibáját. A gát emelésekor a nagysebességű viz könnyen leválik a csőr végén, elmaradnak a káros szivási és rezgési jelenségek. Kivitelezett formájának általános elrendezését szemlélteti a 2-24. ábra. Ezen jól látható a gáttábla mozgatásának módja, a műtárgy és a gátszerkezet kapcsolata. A pajzsos hengeres gát (2-23. ábra, c részlet) esetében a henger szerepe elsősorban statikai jellegű, a vízzárást, ill. a viznyomás felvételét a pajzsok biztosítják. A statikai szempontból megfelelő méretűre szorított henger két vége fogaskoszoruban végződik. A gát mozgatását az ezekhez kapcsolt lánc(-ok) segítségével végzik. A süllyeszthető csőrös henger (2-23. ábra, d részlet) megszünteti az előző típusok azon hibáját, hogy a vizátbocsátás csak nyomás alatti lehetett. A süllyesztéskor átbukő viz azonban meglehetősen nehezen szakad el a henger felületétől, igy káros rezgések keletkezhetnek. A billenőlapos hengeres gát (2-23. ábra, e részlet) igen gazdaságos, jő műszaki megoldás. Nagy torzió viselése már 70 m fesztávolságú gát épi31
