Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

2. Duzzasztóművek

A siktáblás gátak szerkezeti kialakítása, mérete az idők során sokat változott. Főbb típusaik a következők: Nem süllyeszthető siktábla két főtartóval, acélból (2-12. ábra, a rész­let). A gáttábla fölött a viz nem bukhat át, csak nyomás alatti kifolyás lehet­séges. A tábla két főtartója révén adja át a nyomást a pillérek fülkéiben moz­gó görgőkre, illetve a pillérre. A nyomás alatti átfolyás az alvizoldali med­ret nagyon igénybeveszi. Süllyeszthető siktábla két főtartóval, görgős szerkezettel (2-12. ábra, b részlet). A viz átbukással és nyomás alatti átfolyással juthat át a gáton. Nyilvánvaló előnye a nemsüllyeszthető siktáblás gáttal szemben, hogy a gá­ton először buktatással, majd az alvizoldali vízmélység növekedésekor nyo­más alatti átfolyással engedhető le az érkező viz. Szerkezeti részleteit a 2-13. ábra mutatja. Süllyeszthető egyrészes szekrénytartós tábla (2-12. ábra, c részlet) építését az előbb említett funkciók maradéktalan kielégítése mellett a gazda­ságosságra való törekvés indokolja. Szerkezeti szempontból előnye még az is, hogy a korrózió elleni védelem, ill. a fenntartási munkák jelentős része a járhatóan kialakított tartószerkezet segítségével üzem közben is elvégez­hető (2-14. ábra).- 21 ­2-13. ábra Kétfőtartős süllyeszthető tábla

Next

/
Oldalképek
Tartalom