Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
5. Völgyzárógátak
helyszínen tartásával, helyi anyagokból megépíthető szerkezettel helyettesítik. A kőanyagu gát lehet falazott, kőrakat és kőszórás gát. A falazott gát inkább a sulygátak csoportjába sorolható. Anyaga helyszínen található kőből, falazási módszerrel készül. Felületeit megmunkált kőburkolat fedi. Igen munkaigényes és költséges, alig gépesíthető. Ritka megoldás, régebben hegyvidéken építették őket. Altalaj szempontjából igényes szerkezet, hiszen a talajra háruló erők miatt jó teherviselő altalaj szükséges. Ahol a jő minőségű szikla altalaj mind az alapoknál, mind a völgyoldalakban elérhető, szeizmikus zónán kívül építésének nincs akadálya. Olyankor, amikor a tervezett gátépítés környezetében kellő mennyiségű és minőségű kő, kőtörmelék anyag található kőrakat vagy kőszórás gát építésére kerülhet sor. Az altalaj teherbíró képessége tekintetében nincs különösebb kikötés, hiszen a gáttipus rosszabb teherbírású talajoknál is megépíthető. A gát anyagából következik, hogy az nem vízzáró, ezért gondoskodni kell olyan vízzáró szerkezeti részek kialakításáról, amelyek mind a gáttesten, mind a gát alatt fellépő szivárgási jelenségek esetén biztosítják a gát hidraulikai állékonyságát. A gáttest vízzárását a gát homlok felületén vagy a gáttest belsejében épített vízzáró szerkezettel oldják meg. Az előbbi megoldást homlok- vagy felületi-, az utóbbit magszigetelésnek nevezzük (5-12. ábra). Újabban széles körben terjednek olyan vízzáró magos, helyi anyagból épített gátak, amelyek támasztó prizmájába szinte bármilyen minőségű időálló kőanyag beépíthető, vízzáró magként pedig olyan anyagot is felhasználnak, amelyeknek kicsiny a nyirószilárdsága. A vizzárómagos gátak előnye, hogy jól csatlakoztathatók a völgyoldalakhoz. A gát alatti vízzárást injektálással, betonból készült kötényfallal, vízzáró mag kialakításával stb. lehet elérni. Kőrakat gátakat - a kőszórás gátakkal szemben - a kőanyag hézagaira tekintettel kézi, esetleg gépi erővel rakják. A nagyobb hézagok közeit kisebbekkel töltik ki. Ennél a gáttipusnál igen gyakori a homlokszigeteléssel történő vízzárás. Erre mutat példát az 5-13. ábra, melynek homlokszigetelését betonba rakott kő látja el. A gát alatt átszivárgó viz ellen beton falat építettek. A gát testén, valamint a tökéletesen nem vízáteresztő betonfalon átszivárgó viz összegyűjtésére és kivezetésére dréncsöveket helyeznek el. A gát vonalvezetése ives. Erre nem statikai szempontból van szükség, hanem amiatt, hogy az esetleg megsérült, megsüllyedt homlokszigetelés az alakváltozás során tömörödjék. Esztétikailag is kedvezőbb az ives vonalvezetés. Kőszórás gátak elnevezés az építés technológiájára utal. A helyszínen talált kőanyagot durva osztályozás után (sőt nélkül is) gépi szórást alkalmazva építik a gáttestbe. A vizfelőli oldalon támasztó kőszórást, majd átmeneti szűrőréteget, vízzáró magot, ismét átmeneti szűrő réteget, majd támasztó- 196 -
