Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

5. Völgyzárógátak

ebből az 5-4/b. ábrán látható értékeket behelyettesítve a minimális gátszelvény hajlásszöge

Látható, hogy azonos h vizoszlop magasságnál - felhajtóerő kialakulása esetén - nagyobb b gátszélesség szükséges a nyomás felvételére.

A talajreakció szélső értéke

2[g-/F1+F2/]

max

h [ *v /m+n/]

A maximális talajreakció viznyomás nélküli gátnál lép fel, értéke:

®max'h

A sulygátak építésénél különösen nagy gondot kell fordítani a beton kötéshőjének elvezetésére. Rendszerint a gáttestet tömbökből építik. A megfelelő tömbkiosztás nagymértékben csökkenti a zsugorodási repedések keletkezésének veszélyét is (5-5. ábra). A tömbös építési mód során keletkező munkahézagokat vagy vizzárőan építik vagy a gát belsejében drénhálőzat segítségével (5-5. ábra) csapolják meg az átszivárgó vizet. Egyébként a tömb- kialakitásnál tekintettel vannak arra, hogy a munkahézagok ne képezzenek a viz számára kedvező szivárgási utat.

A völgyzárőgát méretei nagy dilatációs mozgásokat eredményeznek. Ezért megfelelően tervezett mezőkre osztják a gátat, a közöttük levő hézagot pedig nagy nyomások felvételére készített dilatációs hézag elzárással látják el.

íves sulygátak építését bizonyos geológiai adottságú helyeken a takarékos anyagfelhasználás indokolja. Láttuk, hogy a sulygátak tisztán súlyúkkal veszik fel a nyomást. ívelt sulygátaknál az ives forma következtében a gátban gyUrUfeszültségek is keletkeznek, ami a beton nyomószilárdságának jobb kihasználását teszi lehetővé. Bizonyos esetekben - amennyiben a völgyoldalak teherbiróképessége ezt megengedi - a gátat úgy méretezik, hogy a nyomás egy részét a hegyoldal veszi fel (5-6. ábra). A deformációs alakváltozásokat jól viseli, a sulygátaknál jobb megoldás.- 189 -