Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
5. Völgyzárógátak
A gát talpsikját az elcsúszás elleni védelemül fogazással kötik a talajba (5-3. ábra). Repedezett kőzet esetén különösen nagy nyomásoknál - tekintélyes nagyságú felhajtóerő keletkezhet. A repedéseket általában injektálással zárják el. Ez a munkafolyamat igen fontos, hiszen a felhajtóerő a gát súlyával szemben működik, azt csökkenti. Az oldalirányú bekötésnél is vigyázni kell, mert az oldalirányból ható, vagy a gát alá jutó viz nyomása károkat okoz. Beton sulygátak alkalmazásával, a felhajtóerő fontosságával összefüg- . gésben foglalkoznunk kell a beton sulygátak minimális gátszelvényének a meghatározásával. A sulygát minimális gátszelvénye alatt azt a legkisebb méretű, háromszög alakú ^ térfogatsulyu gáttestet értjük, mely a rá háruló hidraulikai terhelések esetén még éppen állékony. A minimális gátszelvény statikai vizsgálatát két alapesetre: vizzáró és vizáteresztő altalajra helyezett egyszerű, háromszögprofilu sulygátra vonatkozóan végezzük el. (5-4, ábra). A vizzáró altalajra épülő, vizzáró betonból készített gát alatt felhajtóerő nem keletkezik. A tározó üzemi helyzeteit vizsgálva két szélső eset fordul elő: üres tározó, ekkor a viznyomás h = 0, és telt tározó. A két szélső helyzet között természetesen bármely üzemi állapot előfordulhat. A statikai vizsgálatnál a két szélső üzemi állapotot tekintve meg kell határoznunk a talajra háruló erők eredőjét /R/, a gátszelvény minimális b szélességét, a továbbiakban pedig a talajraakciő /T/ értékét. A vizsgált üzemállapotok közül az a kedvezőtlenebb, amikor a gátszelvény teljes magasságáig viznyo- mással terhelt, az eredő erő /R/ a külső harmadban támad (5-4/a. ábra). A támadáspontra felirt nyomaték A H és G értékét (5-4/a. ábra) behelyettesítve és rendezve a minimális gátszelvény hajlásszögét a összefüggésből számíthatjuk, ahol h a viznyomást, b a gátszelvény talpszélességét, 2fv a viz, b a beton térfogatsúlyát jelenti. A legnagyobb élfeszültség értéke az egységnyi felületet terhelő beton súlyával azonos, vagyis Vizáteresztő altalaj esetén felhajtóerő keletkezik, amely a sulyerő ellen működve a talajreakció értékét csökkenti. Amennyiben a gát felső és alsó részén kialakuló felhajtóerő értékét a gátra ható viznyomás m-ed illetve n-ed részeként fejezzük ki, akkor optimális szelvényre törekedve a 0 pontra felirt nyomaték- 187 -
