Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

4. Vízerőhasznosítás

4.3 Folyami vízerőművek

Amikor a folyami vízlépcsőt elsősorban vizerőhasznositás céljából építik, folyami vízerőműnek nevezzük. A vizerőtelep építésével egyidőben más vízgazdálkodási célú műtárgyak építésére is sor kerülhet (öntözés, hajózás stb.). Vannak olyan vízerőművek is, amelyek energiatermelése a más célú vízhasznosítások mellett teljesen járulékos szerepet töltenek be.

A vizerőtelep fő műtárgyainak egymáshoz viszonyított elrendezése szerint a következő főbb folyami vízerőmű típusokat különböztetünk meg (4-5. ábra).

Egységes elrendezésű vizerőtelepet látunk a 4-5/a. ábrán, mely épülhet mederszélesités nélkül és mederszélesitéssel is.

Iker vizerőtelep szemlélhető a 4-5/b. ábrán. Ez a megoldás a vizerőtelepet két egyenlő teljesítményű részre bontja, a duzzasztómű középen, a hajózsilip a vízfolyás két partja közelében nyert elhelyezést. Ilyen elrendezést áramlási okokból vagy határerőmüvek esetében választanak.

Sziget vízerőmű látható a 4-5/c. ábrán. Itt a vizerőtelepet fogja közre a két egyenlő szabadnyilásu duzzasztómű. Az elrendezés a vizerőtelepre való jó rááramlást, kedvező energetikai feltételeket biztosit.

Pillér vízerőmű vázlatát szemlélteti a 4-5/d. ábra. Ez az elrendezés az áramlási követelmények fokozott kielégítését eredményezi. Megosztott vízerőműnek is nevezik. A megfogalmazás a hátrányát engedi sejtetni, ugyanis üzemviteli szempontból a megosztottság hátrányos. Előnyei közé sorolható viszont az, hogy mederben való építéskor egy-egy pillér megépülte után üzembe helyezhető.

Gát erőmű (4-5/e. ábra) esetében a gépegységek a duzzasztást létrehozó gáttest belsejében nyernek elhelyezést. A turbinák a vízfolyás teljes szélességében egyenletesen vannak megosztva, ami jó rááramlást eredményez. A turbinák vizemésztőképességét meghaladó vizet vagy a turbinák közötti gátrészben vagy a gátkoronán engedik le. A turbinák rendszerint vízszintes tengelyelrendezésűek.

A pillér- és gáterőmű kedvező tulajdonságai egyesithetők, ha a pillérekbe vízszintes tengelyelrendezésű turbinát (un. csőturbinát) építenek be (4-5/f. ábra).

Az egységes elrendezésű, öblözetbe épített folyami vízerőművek a legelterjedtebb elrendezésű változatnak számítanak. Igen lényeges, hogy a felső és az alsó öblözet áramlástanilag helyesen legyen kialakítva. Rosszul tervezett öblözetek hatásfok romlást okoznak. A duzzasztómű és a vizerőtelep között elválasztó pillért építenek. Erre részben az alapozási mélység eltérő volta miatt van szükség, részben pedig áramlási okokból a viz terelésében, vezetésében van szerepe. Gyakori hiba, hogy költségkímélés miatt a felvizoldali elválasztó pillért rövidre méretezik. Ennek következtében a vizerőtelep üzemekor a vizerőtelep felé, árvízkor a duzzasztómű felé irá- 162 -