Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

4. Vízerőhasznosítás

átlagában, nedves és száraz évek periódusában hogyan alakul, hiszen az a tartőssági görbe alakját is befolyásolja. FUgg attól is, hogy a tározőtér mekkora. A csekély tározótérrel rendelkező vízfolyások kiépítettsége 20-40%, nagyobb tározőterlleké az adottságoktól függően ettől nagyobb. A felsorolt szempontok miatt a turbinákat bizonyos vízhozamra kell méretezni. Ezt nevezik kiépítési vízhozamnak.

Kiépítési vízhozam /Q / az a legnagyobb vízhozam, amelyet a vizerő- telep turbinái együttesen, teljes nyitás mellett nyelni tudnak. Amennyiben a pillanatnyi vízhozam /Q/ értéke Q < Qt, akkor az érkező vízhozam teljes egészében hasznosítható, ha viszont Q > ’Q^-nél, akkor a turbinák már nem képesek nyelni az érkező vízhozamot. Ebből következik, hogy a turbinák különböző vízhozamnál különböző esésekkel (és hatásfokkal) üzemelnek. Számításainkhoz ki kell választanunk egy bizonyos esést - szerkesztési esést - mely alkalmas energetikai összehasonlító számításokhoz.

Szerkesztési esés /Ht/ az a legkisebb esés, amelynél a teljesen nyitott turbina az előirt fordulat számmal éppen a kiépítési vízhozamot nyeli (emészti).

A vizerőtelepek méretezéséhez vizerőgazdálkodási terv készítése szükséges, mely felöleli az adatgyűjtés és a feldolgozás, a teljesítmény- és energia-számítások, valamint a gazdaságossági vizsgálatok területét. A következőkben a teljesítmény- és energia-számításokhoz nélkülözhetetlen teljesítmény görbék szerkesztésével, illetve a becslésszerü vizerőgazdálkodási terv ismertetésével foglalkozunk.

4.13 Teljesítmény görbe szerkesztése

A becslésszerü vizerőgazdálkodási terv készítéséhez szükséges: a hosszabb időszak (legalább 10 év) átlagos vízállás- és vizhozamtartőssági görbéje, a jellemző vizszegény-, vizbő- és átlagos vizjárásu évek kiválasztása, és ezek alapján a vízállás és vízhozam tartóssági görbe megszerkesztése a jellemző, valamint a hosszabb időszak teljesítmény ábrái.

A teljesitményábra szerkesztése (4-3. ábra) a következő lépésekben történhet: A derékszögű koordináta rendszer vízszintes tengelyére az év 365 napját, függőleges tengelyére pedig megfelelő beosztást alkalmazva a vízhozam /Q/, a hasznos esés /H/ és a teljesítmény /P/ értékét mérhetjük fel. Először megszerkesztjük a hasznos esés -, majd a vízhozam tartőssági görbét (1. 4-3. ábrát). Ezután Hj és összetartozó értékpárok segítségével a

P = 8. Qj. Hj (kW)

képlet felhasználásával megkapjuk a Qj és Hj-hez tartozó teljesítmény görbe /P/ egy pontját. Ezt az év minden napjára vonatkozóan elvégezve megkapjuk a vizsgált időszak teljesítmény görbéjét, az un. kucsma görbét.- 158 -