Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
3. Vízfolyások lépcsőzése
A magyar műszaki szóhasználatban a gravitációs csatornához csatlakozó sokszor igen nagyméretű (60-80 m^/s vizemésztésU) műtárgyat beeresztő zsilipnek is nevezik. Lényegében ezek is vizkivételi müveknek tekinthetők. 3.6 Hullámteret és az árvízvédelmi gátat keresztező vonalas létesítmények 3. 61 Vasútvonal átvezetése Hullámtéren átvezetendő vasútvonal tervét csak gondos kismintavizsgálatok, áramlástani megfontolások alapján az illetékes vízügyi hatóság véleményezése alapján lehet elkészíteni. Kialakításánál fontos szempont, hogy az árvíz és a jég levezetése szempontjából megfelelő méretű nyílások álljanak rendelkezésre. Az anyameder vagy a hullámtéri hidak pilléreit áramlás- tanilag jól kell kialakítani, felvizoldali részét élvédő szögvassal vagy faragott, Ütésálló vízépítési kőből kell készíteni. A pillérek közelében a helyi szűkület miatt a viz felgyorsul, az elragadó erő növekedik, meder mélyülésre lehet számítani. Ezt az alapozás, illetve a már elkészült pillér körüli védelem tervezésénél figyelembe kell venni. Éppen ezért az alapozási mélység meghatározásánál nemcsak a statikai, hanem hidraulikai hatásokat is mérlegelni kell. Rendszerint a pilléreket cölöpökre alapozzák vagy szádfallal veszik körül, illetve arra alapozzák. A nyiltfelszinü vízzel érintkező részét kőszórással erősitik meg. (3-18, ábra). Sor kerülhet a hid körüli mederszakasz stabilizálására is. A hidpilléreket az áramló viz nyomására, a jég okozta terhelésekre (álló-, mozgó-, táguló-, dinamikai jégnyomás) az erőmüvek csucsrajáratá- sakor keletkező lökésszerű nyomásváltozásokra is méretezni kell. Bizonyos esetekben az uszómüvek által okozott ütéseket is figyelembe kell venni. Árvízvédelmi töltéssel való kereszteződésnél biztosítani kell a védvonalhoz való mindenkori hozzájutást, a védelmi munkák zavartalan lebonyolításának lehetőségét. Amennyiben a vasúti töltés szint alatt keresztezi a védvonalat, az árvízvédelmi töltés csonkját beton támfallal kell lezárni. A két csonk közötti teret az un. kulisszanyilást kettős horonnyal kell ellátni, hogy árvíz idején le lehessen zárni, és a két horony közét vizzáróan lehessen tö- miteni. A kulisszanyilást ideiglenesen fel kell tölteni. Szintbeni kereszteződésnél csak a védvonalon való közlekedést szükséges biztosítani. Rendkívüli árvizekre tekintettel a hullámtéren épülő töltéseket tartós, kétoldali vizboritásu építményként kell tervezni. A hullámverés és a jégnyo-? más kártételei ellen megfelelő burkolattal kell ellátni.- 150 -