Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
3. Vízfolyások lépcsőzése
A hullámtéri duzzasztók az átmetszésben vagy az anyamederben elhelyezett duzzasztóművel együttesen alkotnak közös árvizlevezetési rendszert, vagyis szerkezeti kialakitásuk, működési rendjük egymáshoz kapcsolódik, egymást kiegészítik. Ezért nagyjelentőségű egymáshoz viszonyított térbeli elhelyezésük. Lényeges, hogy áramlástani szempontból jól megoldott műtárgyak legyenek, az árvízi sodorvonal helyes kialakítását segítsék, jól illeszkedjenek környezetük hidraulikai adottságaihoz. A hullámtéri duzzasztók kisebb méretű elzárószerkezetek, ezért egyszerűbb kialakításúak lehetnek (3-6. ábra). 3. 32 A vizerőtelep A vízlépcső másik főmütárgya a vizerőtelep (3-7. ábra). Célja a lefolyásra kerülő viz energia termelésre való felhasználása. Amikor a vízlépcső elsődleges rendeltetése az ipari vagy mezőgazdasági célú viz tározása és kivétele, esetleg viziközlekedést szolgáló létesítése, akkor is gazdaságos lehet vizerőtelep létesítése, hiszen a legtöbb esetben a fölösleges vagy az élővíz átbocsátására szükség van. A gazdaságossági vizsgálatnál mindig figyelembe kell venni a létesítési hely energia ellátottságát, távlati energia igényét. Előfordulhat, hogy távoli hőerőműtől való villamos energia ellátás esetén a távvezeték építési költségei már gazdaságossá tehetik a vizerőtelep építését. Természetesen a vízlépcső elsődleges célja lehet maga a vizi- energia hasznosítása. A vizierőtelep elrendezésénél jő kapcsolatot kell létesíteni a duzzasztóművel, a műtárgy körüli part- és mederszakasszal. Amikor a vizerőtele- pet a sodorvonal közelében építik a duzzasztómű szabad nyílásai jobbről- balről szimmetrikusan fogják közre. Ilyen elrendezésnél a vizerőtelepre való vizrávezetés jő, energetikai szempontból is megfelelő. Amikor a vizerőtelep a vízlépcső a jobb, a bal vagy a mindkét partján egyaránt elhelyezhető elrendezéssel épül, akkor - rendszerint - a meder kibővítéséről is gondoskodni kell. A meder ilyen értelmű helyi bővítése a vizerőtelepre való viz rá- és elvezetését szolgálja (ld. 3-4. ábrát). Ebben az esetben a felvizoldali öblözet kialakításánál nagy gondot kell fordítani a súrlódás csökkentésére, az áramvonalas vizrávezetésre. Rossz öblözet kialakításánál áramlási holt terek képződnek, ahol megindul a hordalék lerakódása. Kellemetlen közegészségügyi és esztétikai kihatása miatt e terek kotrására állandóan szükség van, ami tetemesen növeli a fenntartási költségeket. Az alvizoldali öblözet vonalvezetését igen gondos elemzéssel, kismin- takisérletek alapján lehet meghatározni. Gyakori hiba, hogy a beruházási költségek csökkentése érdekében az öblözetet rövid sugaru átmenettel vezetik az alvizoldali mederszakasz felé. Ez később megbosszulja magát és nem megtakarításhoz, hanem ráfizetéshez vezet. Ennek oka az, hogy a vizerő- telepet elhagyó igen nagy sebességű 10-15 m/s vizet túl rövid szakaszon- 135 -
