Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

2. Duzzasztóművek

A csaptámasz kiszakadás elleni védelmére horgonyokat, utófeszitett horgonyokat, utánállitásra alkalmas kábeleket épitenek. Megfelelő pillér­vastagság esetén jő megoldás, de az utánfeszitéshez fülkét kell kihagyni. Utánfeszitett csukló, valamint egyenes és ferde támasztókar csuklómegtá- masztásra mutat példát a 2-93. ábra. Támkapuk működésével a hajózsilipekkel kapcsolatos fejezetben a ké­sőbbiekben megismerkedünk. Részletesebben most csak a betonszerkezetek­hez kapcsolódó forgőcsápjainak és horgonyainak elhelyezéséről lesz szó (2-94. ábra). A betonozáskor helyezik el a megfelelően beállított horgony fejet, melyhez a horgony rúd csatlakozik. A horgony rudat a horgonyházhoz kap­csolják, azért, hogy a horgony menetes végén levő csavar segítségével a horgonyházat szabályozni lehessen. Ebben foglal helyet a persely állító rúd, amivel a felső persely beállítását és a szükségessé váló utánállitásokat le­het elvégezni. A horgonykamrában elhelyezett szerkezeteket utólagos beto­nozással rögzítik. Szükséges, hogy megfelelő fészek kihagyásáról gondos­kodjanak, a betonozást szakszerűen, előirt minőségben állítsák elő és dol­gozzák be. A felső forgócsap cserélhető kivitelben készül. Erre szükség is van, mert a javítás csak rövid idejű lehet, a hajóforgalmat fenn kell tartani. Az alsó forgócsap csaptartőját a kihagyott fészekbe utólagos betono­zással elhelyezett lehorgonyzás tartja. Az utólagos betonozást két részlet­ben végzik. Az először a lehorgonyzó vasakat, majd a csaptartó pontos be­állítása után - amit a horgonycsavar menetes része tesz lehetővé - a fenn­maradó részt betonozzák be. A fészek alsó részét lefelé bővülőén kell ki­hagyni, bár felszakitő erőtől nem kell tartani.- 125 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom