Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
2. Duzzasztóművek
a tömítések acélszerkezeteit másodlagos betonozással célszerű beépíteni. Ennek általánosságban az a módja, hogy az elsődleges betonba megfelelő méretű, cm pontossággal beállított T acélokat, bekötő karmokat betonoznak. Ezek a megfelelő méretűre kihagyott fészkekbe, hornyokba érnek be. Ezután a végleges acélszerkezetre lazán felcsavarozva felfűzik a bekötő csavarokat, daruval a végleges helyére emelik, mm pontossággal beállítják az acélszerkezetet, majd a bekötő csavarok szabad végeit az elsődleges betonba helyezett T vagy karom acélokhoz hegesztik. Amennyiben szükséges , az acélszerkezet oldalirányú ideiglenes kimerevítését hegesztett provizórikus idomokkal oldják meg. A végleges beállítást követően elkészítik a másodlagos betont. A végleges szerkezet másodlagos betonozásához legalább 30 ernes teret kell kihagyni a nagyszilárdságú beton jő bedolgozhatósága érdekében. Mozgőgát és műtárgy találkozási síkjainál gondoskodni kell vízzáró kapcsolat létrehozásáról. Ennek célja az, hogy a javítások idején az ideiglenes elzárás és az elzáró tábla közötti térben dolgozni lehessen, a fülkék görgőire fröccsenő viz lefagyását el lehessen kerülni, a korrózió és az uszadék beszorulása elleni védelem, valamint az esztétikai követelmények kielégítést nyerjenek. Elzáró gátaknál három és négyoldalú vízzárásról beszélhetünk. Háromoldalú vízzárás az, amikor a mozgógát felső élénél nem kell vízzárásról gondoskodni, négyoldalú a vízzárás akkor, amikor itt is vízzáró elem építése szükséges. Az utóbbi mindig nehéz feladat, főképpen a csatlakozási helyeken. Az elzárótábla és a betonmütárgy vízszintes találkozási síkjánál levő vízzáró kapcsolatot küszöbtömitésnek, az oldalirányú elzárást oldaltömités- nek nevezzük. A kUszöbtömités megoldásánál alapvető szempont, hogy a tömitő rendszer élben végződő legyen. Ellenkező esetben ugyanis táblanyitáskor a nagy szívás és a hirtelen keresztmetszet változás következtében a viz nem tud leszakadni az elzáró tábláról, örvénylő mozgások, a vizelszakadási hely vándorlása lép fel, mely heves rezgéseket okoz. Ehhez járulhat még a vizug- rá- keltette rezgések hatása is. Emiatt már több gátkatasztrófa történt. Egyszerű kUszöbtömités megoldást mutat a 2-84. ábra. A vízzárást hangjegy alakú, cserélhető mügumi szalag biztosítja. A homloka előtt levő erősített lemez és a vizzáró elem között néhány mm-es hézag van, ami a gáttábla teljes élmenti felfekvésénél a vízzáró elem összenyomódását, megbízható vízzárását teszi lehetővé. A 2-84, ábrán látható a megoldás kedvezőtlenebb a b--nél mivel az a kialakítás a vizelszakadás szempontjából nem túl szerencsés. A gát küszöbre való jó felfekvését a betontestbe épített laposacél alkalmazásával lehet elérni. Ezt rendszerint úgy készítik, hogy a kUszöbtömités helyén rést hagynak ki, s a résbe csak a szerkezeti betonba jól beágyazott acél idomvas nyúlik be (2-85. ábra). A gáttábla végleges beépítésének idején az előirt méret 115 -
