Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

2. Duzzasztóművek

talajra alapozzák. Ennek süllyedésére különösen, ha a talaj vizet kap min­denféleképpen számitani lehet. Éppen ezért a műtárgyra támaszkodó daru­pálya véget nem szabad csúszó támaszként kialakítani. Egyenlőtlen süllye­désnél az erőjáték bizonytalan lesz és más hatások egyidejű fellépésével pá­rosulva komoly bajok forrásává válhat. Különböző alapozási mélységű műtárgyaknál - főleg, ha az alapozási sikok között nagy a szintkülönbség - gond a két műtárgy helyes kapcsolatá­nak kialakítása. Ez elég élesen jelentkezik a vizerőtelep és a duzzasztómű találkozásánál. Itt nem csak építéstechnológiai kérdésről van sző, hanem a két műtárgy teljesen eltérő elmozdulásáról, a különböző talajvizszintsüly- lyesztő rendszerek hidraulikai hatásáról. A nagyobb mélységre alapozott vizerőtelep alatti földtömeg expanziója rendszerint jóval meghaladja a mű­tárgy alatti talajét. Visszaterheléskor a vizerőtelep betontömbjei ezt ellen­súlyozzák, de igen bonyolult, nehezen tisztázható mozgási tendenciák érvé­nyesülnek, melynek az összebetonozási időpont megválasztásában, a dilatá­ciós hézagok helyes méretének eldöntésében van szerepe. Az építéstechnológiai és talajvizszintsüllyesztési problémákat meg lehet oldani úgy, hogy a két műtárgy közé résfalat építenek, mely egyúttal a szivárgás gátló rendszerhez is csatlakozhat. A mozgáskülönbségekből eredő nehézségeket csak gyakori, minden betonozási ütem végrehajtása utáni geodéziai mérésekkel, azok gondos elemzésével lehet megoldani. Vasbeton szárnyfal és műtárgy csatlakozását a ható erőkkel és a szi­várgás elleni védelemmel összefüggésben kell megtervezni. A 2-83. ábra a 113 ­2-82. ábra Lezáró résfal, utófenék és utómeder szerkezeti részletei

Next

/
Oldalképek
Tartalom