Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

2. Duzzasztóművek

talajra alapozzák. Ennek süllyedésére különösen, ha a talaj vizet kap mindenféleképpen számitani lehet. Éppen ezért a műtárgyra támaszkodó darupálya véget nem szabad csúszó támaszként kialakítani. Egyenlőtlen süllyedésnél az erőjáték bizonytalan lesz és más hatások egyidejű fellépésével párosulva komoly bajok forrásává válhat.

Különböző alapozási mélységű műtárgyaknál - főleg, ha az alapozási sikok között nagy a szintkülönbség - gond a két műtárgy helyes kapcsolatának kialakítása. Ez elég élesen jelentkezik a vizerőtelep és a duzzasztómű találkozásánál. Itt nem csak építéstechnológiai kérdésről van sző, hanem a két műtárgy teljesen eltérő elmozdulásáról, a különböző talajvizszintsüly- lyesztő rendszerek hidraulikai hatásáról. A nagyobb mélységre alapozott vizerőtelep alatti földtömeg expanziója rendszerint jóval meghaladja a műtárgy alatti talajét. Visszaterheléskor a vizerőtelep betontömbjei ezt ellensúlyozzák, de igen bonyolult, nehezen tisztázható mozgási tendenciák érvényesülnek, melynek az összebetonozási időpont megválasztásában, a dilatációs hézagok helyes méretének eldöntésében van szerepe.

Az építéstechnológiai és talajvizszintsüllyesztési problémákat meg lehet oldani úgy, hogy a két műtárgy közé résfalat építenek, mely egyúttal a szivárgás gátló rendszerhez is csatlakozhat. A mozgáskülönbségekből eredő nehézségeket csak gyakori, minden betonozási ütem végrehajtása utáni geodéziai mérésekkel, azok gondos elemzésével lehet megoldani.

Vasbeton szárnyfal és műtárgy csatlakozását a ható erőkkel és a szivárgás elleni védelemmel összefüggésben kell megtervezni. A 2-83. ábra a

113 2-82. ábra

Lezáró résfal, utófenék és utómeder szerkezeti részletei