Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

2. Duzzasztóművek

gának megfelelő mozgás biztosított. A 2-74. ábra c részletén látható, hogy a műtárgy és a szádfal közötti elmozdulás lehetőségét a szerkezeti kialakítás és a bekötő acél alakváltoztatási lehetősége egyaránt biztosítja.

Az altalaj rossz talajmechanikai tulajdonságai esetén előfordulhat, hogy a talaj a műtárgy okozta teher elől oldalirányban kitér. Emiatt szükségessé válhat, hogy a vízzáró kapcsolat igényét fenntartva a szádfalak nagy köpenysurlődását kihasználva a talaj oldalirányú kitérését megakadályozzuk. Ilyenkor az egész műtárgyat, vagy mütárgyrészt szádfallal veszik körül, a műtárgyat pedig a szádfalmezőre ültetik. Erre mutat példát a 2-74. ábra d részlete.

A résfalas technológia rohamosan fejlődik. Az utóbbi években hazánkban minden nagyobb vízépítési műtárgy szivárgáscsökkentő rendszere résfalas technológiával készült. A résfal a szádfalhoz viszonyítva merev szerkezet, nagy köpenysurlódással, talpellenállással rendelkezik. A mütárgy- süllyedésre tekintettel a vízzáró lemezt az építmény alaplemezébe építik be először, majd a teljes mütárgysüllyedés lezajlása után a résfal felső, utólagos betonozásával egyidőben alakítják ki a végleges szerkezetet. Fontos, hogy az alaplemez és a résfal közötti mozgás lehetőségét bitumen máz bevonattal biztosítsák. A megoldásra a 2-75. ábra mutat példát.

Amikor az alaplemez előtt előfenék építése is szükséges, akkor az előfenék várható mozgását is figyelembe kell venni. Az elmozdulás az üzemi terhelések, átmeneti hordaléklerakódás, esetleges ütések, rezgések okozta kisebb talaj átrendeződések következménye lehet. Az elmozdulások- 107 2-74. ábra

Műtárgy és szádfal csatlakozása