Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

2. Duzzasztóművek

Rosszul megválasztott munkahézag technológia tetemes károkhoz vezethet. Ilyenkor ugyanis az összefüggő, monolit- és vízzárónak tervezett betontestben a nagy nyomású szivárgó viz a munkahézagokon utat talál és olyan helyiségeket áraszthat el vizzel, melyeknek száraznak kellene lenniük. Különösen vizerőtelepeknél járhat sok kellemetlenséggel a vízáteresztő beton. Ezen felül a betontestben a pórusviznyomás kialakulásával kell számolni.

Hazánkban kivitelre került - francia tapasztalatok alapján - az un. deltafonatos hálózsaluzattal készült tömb betonozás. A zsaluzatot itt lényegében egy drótfonatos háló képezte. Az elgondolás - gazdaságossági kérdéseken túlmenően - az volt, hogy a technológia során előálló durva felületű tömbök az összebetonozás alkalmával jól kötnek egymáshoz. A kivitelezés során a háló közelében a vibrálással való tömörítés elégtelen volt, az adottságok miatt nem tudtak kellő tömörségű betont készíteni. Ehhez járulhatott a munkahézag szélén levő lazább beágyazásu, nagyobb szemcsék körüli kellő kötőanyag hiánya is*. Ezek a szemcsék a hálózsalu levételekor lazulhattak fel. Amikor a talajvizszintsüllyesztést megszüntették a nyomásnövekedés a munkahézagok helyén nagymértékű vizbeszivárgást okozott. Injektálásra volt szükség a rendellenesség felszámolására.

A zsugorodási hézagok a nem ismétlődő, egyszer lezajló mozgások áthidalására szolgálnak. Tulajdonképpen elég szoros a kapcsolatuk a munkahézagokkal, hiszen a nagyobb betontestek több részben való építése a zsugorodásból származó feszültségek csökkentését is szolgálják. Nagyméretű betontesteknél e hézagok megtervezése igen nagy gondot jelent. Sok esetben az építés közben keletkező kötéshő elvezetéséről külön hütőcső vagy hűtési rendszerről kell gondoskodni. Ilyen esetben a hézagok vízzárása a fellépő nagy nyomás és a betonszerkezet monolit jellegének megőrzése szempontjából nehéz feladat. Igen sokat segít a megoldásban a jól tervezett műtárgy- kapcsolat (2-68. ábra).

A hőtágulási hézagokat az építményt érő hőhatások okozta belső feszültségek elkerülésére kell építeni. Tervezésüknél figyelembe kell venni a műtárgyat érő egyenlő és egyenlőtlen hőmérsékleti hatásokat, a vizzel való boritottságot stb. A hőhatásnak közvetlenül kitett építményeknél vázas szerkezetek esetében 30 m-ként, nem vázas szerkezeteknél, ill. viz alatti szerkezeteknél 25 m-ként építenek tágulási hézagot. Amennyiben a műtárgy rendkívüli hőhatásnak, vagy jelentősen nagy kétoldali hőmérséklet különbségnek van kitéve, illetve ha a megengedett repedéstávolság kisebb, mint 0,15 mm pontosabb számítást kell végezni.

A tágulási hézagok távolsága általában 1-5 cm között változik. Ameny- nyiben a vizzárőság is követelmény, akkor a hézagokat a 2-69. ábrán látható, alkalmasan választott vízzáró mUgumi v. műanyag szalaggal lehet szigetelni. Gyakorlati megoldásaira a süllyedési hézagok témakörében még visz- szatérünk.

Szögelfordulási hézagok létesítésére ott van szükség, ahol a tágulási hézagot kell létesíteni, illetve ahol a terheléskülönbségek miatt egyenlőtlen- 101 -