Hamvas Ferenc - Kalina Ernő: Vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002)
1. Patakszabályozás tervezése
mechanikai jellemzők alapján kell dönteni a műtárgy típusának kiválasztásánál. A H-ra vonatkozó fenti értékek tapasztalatokon alapulnak, és közelítőek. Fenéklépcső vagy surrantó elhelyezése szükséges - a befogadó és betorkoló vízfolyás fenék- és rézsűeróziójának megakadályozására - a vízfolyás torkolati szelvényében is abban az esetben, ha a betorkolló patak fenékszintje, és a befogadó vízfolyás kisvíz szinte (KV) között H>0 szint- különbség áll fenn. H = 0 esetben burkolat, vagy kőszórás elégséges. Ebben a tervezési feladatban a koncentrált esések helyére fenéklépcsőt tervezünk. Az egyik fenéklépcső a 4+300 szelvényben kerül elhelyezésre, magassága (alvízi és felvízi küszöbszint,közötti különbség) H = 1,1. m. A másik fenéklépcső a patak torkolatánál a 0+000 szelvényben kerül megépítésre. Ennek magassága H = 0,88 m. A torkolati fenéklépcső utófenék szintjét 20 cm-rel a befogadó kisvíz (KV) szintje alá terveztük. Így mindenkor biztosított a patak vizének vízpárnára történő esése. A gazdaságos kivitelezhetőség érdekében a fenéklépcsőt a befogadó tengelyétől 40 m-re (a befogadó balpartjától 30 m távolságra) javasoljuk elhelyezni. A fenéklépcsők elhelyezését az 1-6. ábra tartalmazza. A 2+800 szelvényben a fenékszélesség 2,5 m-ről 1,8 m-re lecsökken, ezért itt átmeneti szakasz betervezése szükséges. Az átmeneti szakasz hossza 1 = 20 ~ b^) = 20 (2,5-1,8) = = 14 m. A hossz-szelvényen az átmeneti szakasz helyét is bejelöltük. Az 1+800-as szelvényben lévő - a megengedettnél nagyobb - fenékesés változás káros hatása ellen úgy védekezünk, hogy a belterületi burkolat hosszát - 10 m-el - megnöveljük az 1+790 szelvényig. A szabályozott patak részletes helyszínrajzát az 1-7.ábra tartalmazza. 1.3.1.2. A 4+300 szelvényben lévő fenéklépcső méretezése Az 1,3 fejezetben említettük, hogy a műtárgyak 1%-os előfordulási valószínűségű vízhozamokra méretezendők. Ez a fenéklépcső vonatkozásában azt jelenti, hogy a fenéklépcső közvetlen környezetében a Q.* vízhozam nem léphet ki a mederből, a műtárgy eróziós károkra veszélyes környezetét pedig szilárd anyagú szerkezeti elemekkel és burkolattal védeni kell. Először vizsgáljuk meg, hogy a vízhozamhoz tartozó vízszint, hol helyezkedik.el a fenékíépcső környezetében. Bent marad, vagy kilép a mederből? 53
