Hamvas Ferenc - Kalina Ernő: Vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002)

1. Patakszabályozás tervezése

Az 1-2. ábra 3 • és 4_. sz. keresztszelvényei alapján, az adott szakaszra az 1-4.ábra szerinti "B" jelű keresztszelvényt javasoljuk felvenni. A keresztszelvény fenékszélessége itt is b = 2,5 m. Rézsűhajlás: 9 = 1,5.

A fenékesés az 1-3 ♦ ábra hossz-szelvényébőlS = 0,6 % . Ezt az esésvonalat az 1-6.ábrán feltüntettük.

A megadott - és felvett kiindulási adatok alapján a belterületre mértékadó Q.„ vízhozamhoz meghatározzuk a h

l/o —

vízmélységet, a középsebességet, majd ugyanazt kisvízre is elvégezzük.

A számítás részletezése helyett csak a végeredményt közöljük, amelyek a következők:

Q. vízhozam esetén 17«

h = 2,15 m v = 1,52 m/s

Kisvízi hozamra

h = 0,7 m v = 0,8 m/s

Az eredményekből kiolvasható, hogy a tényleges középsebességek megfelelnek a kívánt feltételeknek, a maximális vízhozam - az 1-6.ábrán feltüntetett vízszint alapján - biztonságosan lefolyik a mederben.

A 2+800 - patak vége közötti szakasz mintakeresztszelvényének megtervezése

Adott:

mértékadó vízhozam ®10% ~ 10 m^/s

• 1/3

simasági tényező k = 42 m /s

rézsűhajlás 9 = 1,5

kimélyülési határsebesség =1,1 m/s

v . = 0,4 m/s

min 3

Qkv = 2 m3/s

továbbá adott az 1-2.ábra szerinti, 5 • • •7.sz. természetes mederkeresztszelvény, és a természetes hossz-szelvény, ide vonatkozó szakasza (1-3-ábra).

Tervezés a mértékadó vízhozamra