Hamvas Ferenc - Kalina Ernő: Vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002)

1. Patakszabályozás tervezése

Ezek a következők: 0 + 000 - 1 + 800. Szántó és kert, mértékadó vízhozam az 1.3» szerint: Q3% = 14,3 m3/s 1.+ 800 - 2 + 800. Belterület, mértékadó vízhozam: , Q1% = l,3.Q3;g = 1,3 . 14,3 - 18,6 m^/s 2 + 8.00 - patak végéig. Legelő, gyümölcsös, mértékadó vízhozam: , Q10% = 0,7.03% = 0,7 . 14.3 = 10 m^/s- az eredeti keresztszelvények (1-2. ábra), a hossz­szelvény (1-3. ábra) , a fentiekben megadott mérték­adó vízhozamok és az 1.3 alatt ismertetett elvek szerint, fokozatos közelítéses számítási módszerrel, vagy nomogramok segítségével meghatározzuk azokat a szabályos - esetünkben trapézszelvényű - kereszt- szelvényeket, amelyek a mértékadó vízhozamot a meg­felelő biztonsággal szállítani tudják. A szakaszonkénti méretezést a következők szerint vé­gezzük el. A 0 + 000 - 1 + 800 közötti minta keresztszelvény megtervezése Adottak: mértékadó vízhozam Q.,- = 14,3 m3/s , 2/» 1 /-* simasagi tényező k =42 m "Vs trapézszelvényű meder rézsű­hajlása 9 =1,5 kimélyülési határsebesség v^h = 1,1 m/s megengedhető minimális sebes­ség vmin= 0,4 m/s kisvízhozam Q, =2 m^/s kv az 1. és 2.sz. természetes keresztszelvény (1-3. ábra) a természetes hossz-szelvény ide vonatkozó szakasza (1-3. ábra) A szakasz minta-keresztszelvényének méreteit nomogram fel- használásával határozzuk meg, majd számítással ellenőrizzük. Első lépésben azt a keresztszelvényt tervezzük meg, amelyik kiöntés nélkül, medereróziót nem okozva, biztonság­gal képes elvezetni a megadott mértékadó vízhozamot. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom