Hamvas Ferenc - Kalina Ernő: Vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002)

1. Patakszabályozás tervezése

- A belterületi patakmeder, a hídszelvény, a műtárgyak Q^-ra méretezendők.

Belterületen a káros kimosódások elkerülése és az árvizek gyors elvezetése érdekében a medret célszerű betonba rakott terméskővel, vagy előregyártott betonlapokkal burkolni. ,

Burkolt meder esetén k = 55 m1 3/s; (3...5) m/s.- Az értékesebb mezőgazdasági területen (kert, szántó)

átmenő patakmeder Q-.--ra méretezendő.

j 7°- Az elöntésre kevésbé érzékeny terület (rét, legelő, gyümölcsös) Q^^-ra méretezendő.

A különböző előfordulási valószínűségi vízhozamok átszámítására a hidrológiából ismert közelítő összefüggéseket javasoljuk.

Q1 % = 1,3 • Q3%

Q10$ = 0,7 ' Q3#

A hossz- és keresztszelvények tervezésénél javasoljuk figyelembevenni a következőket is:- A tervezett meder a talajmechanikai adottságok és a

természetes mederalak miatt trapézszelvényű legyen.

Rézsűhajlás 9 = 1,5, mederfenék szélesség (a gépi

földmunka miatt/ b . 5: 1,0 m.

mm ’

A hidraulikailag kedvező mederalak felvételénél a h/b rí 1 feltételt lehetőleg teljesítsük, ahol a "h" a mértékadó vízhozamhoz tartozó vízmélység.- A tervezett keresztszelvények kialakításánál törekedjünk arra, hogy az elvégzendő földmunka minimális legyen.- A mederben áramló kisvízi hozamhoz (Q^ ) tartozó sebesség (vm^n) nagyobb legyen mint 0,4. m/s. Ezt a feltételt az esetleges lerakódások, és a káros biológiai hatások elkerülése indokolják. ,

A kisvízi hozam jelen pataknál: Q^v =2,0 rrr/s.- A mederbeli vízszint és a partok között h^ biztonság:

belterületen: h^^ 0,5 m,

külterületen: h^ ~(0,2. ..0,3) m.- A hossz menti fenékesés változás - ha az elkerülhetetlen - fokozatos legyen.

A fokozatosság elve megkívánja, hogy a szomszédos esésértékek hányadosa 0,7...1,5 közé essen.

19