György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
V —84 A FOLYAMI VÍZGAZDÁLKODÁS MŰVEI V-10. táblázat A dunai szabályozási és hajózási kisvízszint és a hajózási nagyvízszint értékei a főbb vízmércéken A vízmérce Hajózási és szabályozási kisvízszint (D. B.)* Legnagyobb hajózási vizszint neve távolsága a torkolattól „0” pontjának magassága fkm m Af cm Pozsony 1868,8 129,22 188 693 Rajka 1848,4 123,26 100 468 Dunaremete 1825,5 113,92 254 504 Gönyü 1791,3 106,88 137 565 Komárom 1768,3 104,56 125 590 Dunaalmás 1751,8 103,80 132 546 Esztergom 1718,5 101,64 134 536 Nagymaros 1694,6 100,06 110 494 Vác 1679,5 98,79 56 558 Budapest 1646,5 95,65 148 660 Ercsi 1613,2 93,27 115 552 Dunaújváros 1580,6 90,95 119 548 Dunaföldvár 1560,6 89,58 73 545 Dombori 1506,7 84,20 88 755 Baja 1479,7 81,72 188 797 Mohács 1446,9 79,88 217 739 Bezdán 1425,5 80,64 52 596 * D. B. = Dunabizottság. Európa összes víziútjainak 60%-a a Szovjetunió európai területén található. A szovjet víziutak két nagy víziútrendszert alkotnak. Az egyik gerincét a Volga, a másikét a Dnyeper alkotja. A legsűrűbb víziúthálózatot Eur&pa középső részén találjuk. Itt a legjelentősebb víziutak a Rajna és a Duna. A harmadik csoportba a skandináv államok, Nagy-Brittania és Dél-Európa országai tartoznak, ahol vagy egyáltalán nincs hajóúthálózat vagy el vannak szigetelve más jelentős víziutaktól. A fejlődés szempontjából különösen fontosak azok a tervezett vagy épülő összeköttetések, amelyek az egységes európai víziúthálózat kialakítását hivatottak elősegíteni. Magyar szempontból ezek közül legfontosabb a Duna—Majna—Rajna-csatorna és a Duna—Odera—Elba-csatorna. Az előbbi megnyitását 1981-re tervezik. Magyarország állandóan hajózható víziútjainak hossza 1321 km, ami az ország területéhez viszonyítva, kb. az európai átlagnak felel meg. Ugyanis Európa 130 ezer km víziútjából 100 km2-re 1,31 km, Magyarországon 1,42 km vízi út jut. A két fő víziutunk a Duna és a Tisza. Kisebb víziútjaink ezekhez kapcsolódnak. A dunai víziútrendszer hossza 802 km, a tiszaié 762 km. Az összes áruszállítás 94%-a azonban a Dunán és mellékvizein bonyolódik le (V-66. ábra). Magyarország jelenlegi vízi útjainak jellemző adatait az V-ll. táblázat tartalmazza. Víziúthálózatunk fő hiányosságai és a fejlődést akadályozó egyéb tényezők: 1. Víziúthálózatunk nem egységes, a dunai és a tiszai víziútrendszer között az ország határain belül nincs összeköttetés. 2. A két rendszeren belül sem egységesek a víziutak. Hajózási szempontból kedvezőbb és kedvezőtlenebb szakaszok váltják egymást. 3. Az ipartelepítés nem volt összhangban a víziszállítás lehetőségeivel. így a víziutak mentén levő ipartelepeknek nincs megfelelő kikötőjük. 4. A meglevő kikötők sem korszerűek, főleg nincsenek megfelelően gépesítve, hiányoznak a nagyteljesítményű rakodóberendezések és a raktárak. A fejlesztés feladatait két alapvető szempont határozza meg: a) fel kell számolni a meglevő víziútjaink hiányosságait ; b) víziúthálózatunkat tovább kell fejleszteni a p kialakulóban levő egységes európai víziútrendszer forgalmi és műszaki követelményeinek figyelembevételével. Víziutak gazdaságossági kérdései A gazdaságossági vizsgálatok célja, hogy — megkeressük a víziszállítás leggazdaságossabb változatát, továbbá — az optimális változatot összehasonlítsuk a szóba jöhető más szállítási módokkal. Az egyes közlekedési eszközökkel való szállítás gazdaságosságát az egy árutonna-kilométer teljesítmény költségeivel szokás jellemezni. Az árutonna-kilométeren (átkm) a szállított áru tonnában kifejezett súlyának és a megtett kilométertávolságnak a szorzatát értjük. Az átkm-költség annál kisebb, minél kisebb a szállítási költség, ill. minél nagyobb a szállítási teljesítmény. Ennek megfelelően a víziszállítás költségének alakulására kiható legfontosabb tényezők: a) a beruházási, fenntartási és üzemi költségek, b) szállítási távolság, c) az uszálykihasználás. 954
