György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
V — 74 A FOLYAMI VÍZGAZDÁLKODÁS MÜVEI V-55. ábra. A tiszalöki duzzasztással érintett terület helyszínrajza jelentősen csökken a jégmegállás előfordulása, míg a jégzajlási időszakban lényeges változás nem áll be. A további szakaszon természetesen attól függ a jéghelyzet, hogy a vízlépcső alatt van-e további duzzasztómű. V-56. ábra. A duzzasztás hatása két talajvízszint-megfigyelő kútsorban A duzzasztás hatása a folyó menti területekre A duzzasztási szint körül vagy annál mélyebben fekvő folyó menti területekre a duzzasztás hatása lényeges. Ez a hatás az alábbiakban jelentkezik: — részben vagy egészben megszűnik a szomszédos területeknek a folyó felé történő természetes lecsapolása, — a folyó vízállásának megemelkedése eséscsökkenést okoz a folyó felé való áramlásnál, így a területre jutó csapadékvizek lassabban jutnak a befogadóba és hosszabb ideig maradnak a területen, — a duzzasztott folyóból kiszivárgó víz a mélyebb területek elmocsarasodását okozhatja. A duzzasztás következtében növekszik a környező területek felé történő infiltráció. A hatás elsősorban a duzzasztási szint és a talajvízszint különbségétől, a talajok áteresztőképességétől, a terület felszínétől és az éghajlati viszonyoktól függ. A folyótól távolodva, a hatás gyorsan csökken és új dinamikus ellensúly áll be a kiszivárgó víz és az eva- potranspiráció között. Jelentős hatás 1—2 km-nél távolabb már alig mutatkozik. A területi hatásokat talajvízszint megfigyelő kutak útján lehet megállapítani. A tiszalöki duzzasztás hatását a Bodrogzugra (V-55. ábra) 7 talajvízszint észlelő kútsorban figyelték meg. Az V-56. ábra a II. és V. kútsorban mutatja be két jellegzetes időpontban, a duzzasztás kezdeti 944
