György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V —57 A folyószabályozási művek rendszeres vizsgálata A folyószabályozási művek ki vannak téve az időjárás és fokozott mértékben a víz-, és jégjárás kártételeinek. A burkolatokra elsősorban a fagyos időszak a legveszélyesebb. A rőzseműveket a jégzajlás teljesen tönkreteheti. A párhuzamművek és más kőépítmények koronáját a jégzajlás fellazíthatja, és a zajlást követő tavaszi árhullámok a megrongált műveket könnyen elszakíthatják. Megrongálhatják a szabályozási műveket a nyári árvizek is. A kisebb rongálódások is — ha időben nem állítjuk helyre őket — a mű elpusztulását okozhatják. Ezért ajánlatos a folyót a tavaszi jégzajlás és minden nagyobb árhullám levonulása után bejárni, a szabályozási művek állapotát megvizsgálni, a rongálódások helyreállítására munkatervet összeállítani, és a kijavításukról intézkedni. A párhuzam- I műveken, mederelzárásokon, a keresztgátakon és a sarkantyúkon keletkezett rongálódások helyre- állítása előzze meg a partbiztosítások kárainak kijavítását. A fenntartási munkák végrehajtása A fenntartási és javítási munkák végzésekor be kell tartani az ÉKSZ V. Vízépítési Szerkezetek c. kötetében foglalt rendelkezéseket. Gondoskodni kell ezenfelül arról, hogy a fenntartási, illetve helyre- állítási munkálatokhoz szükséges anyagok és felszerelések kellő időben teljes mennyiségben a munkahelyen rendelkezésre álljanak, illetve folyamatos, kellő ütemben való szállításuk biztosítva legyen. Párhuzamművekben, mederelzárásokon és keresztgátakon keletkezett szakadások helyreállítása nagy esésű vízfolyásokon a rohanó vízmozgás következtében gyakran az eredeti nyomvonalon nem gazdaságos. Ilyen esetekben a szakadást a felvíz felé megkerülő körgáttal célszerű ideiglenesen elzárni és a végleges elzárást ennek védelmében elkészíteni. Egyes esetekben szó lehet a mű vonalozásának módosításáról is. Az ilyen szakadások helyre- állítására gondosan kidolgozott technológiai tervet kell készíteni. 927 kantyú kívánt szelvényébe állítható, és a kő kirakása megkezdhető. A kő vízbe szórásakor a víz elragadó erejére számítani kell. A vízbe szórt kő elhelyezkedését gyakori szondázással kell ellenőrizni. Ha a sarkantyú teste alá fenékterítés kerül (V-37/3. ábra), először azt kell megépíteni. Csendes vízen való építkezésnél horgonydereglyére nincs szükség. A köves uszályt állíthatjuk a folyásiránnyal, de a sarkantyú irányával párhuzamosan is (V-39. ábra). Az uszály a horgonykötelek és a kormánylapát megfelelő kezelésével állítható be a mű kívánt szelvényébe. FOLYÓSZABÁLYOZÁSI MÜVEK FENNTARTÁSA
