György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V —49 habolás ellen megvédeni. A túl éles kanyarulatokat (öblösödéseket) párhuzamművekkel kell enyhíteni és azokat keresztgátakkal kell a parttal összekötni. A túlszélesedett medret a homorú oldal biztosításával egyidejűleg a domború oldali keresztgátakkal kell a megkívánt méretűre szűkíteni. Az egészséges meder kifejlődését esetleg kotrásokkal kell elősegíteni. Más helyen az elfajult kanyarulatokat át kell vágni. Egy elfajult, s pl. a meglevő híd állékonyságát veszélyeztető kanyarulat átvágását a Rába folyó kecslcedi kanyarulata szabályozásának példáján az V-31. ábrán mutatjuk be. Külön figyelmet érdemel és követendő az átvágásnak a folyó kanyarulati ritmusába illő vonalazása [38], Hajózható folyókon a hajóidat vízszintes értelemben is meg kell tervezni. Ennek során be kell tartani a legkisebb kanyarulati sugárra vonatkozó ajánlásokat és előírásokat (V-4. fejezet), meg kell akadályozni az olyan éles átmenetek (gázlók) kialakulását, amelyeket a hajóvonatok biztonságosan nem követhetnek. Amennyiben fennáll annak a lehetősége, hogy a mértékadó vízhozam levezetésére tervezett mederben a kisvízhozamok szétterülnek (pl. a Dunán), kisvízi medret is meg kell tervezni. Ennek során az ún. középvízi medret sarkantyúkkal szűkíteni, azaz a kisvizeket egységes mederbe kell szorítani. A sarkantyúk hatásának elősegítésére és meggyorsítására a gázlót gyakran át kell kotorni. Nem mulaszthatjuk el nyomatékosan hangsúlyozni, hogy viszonyaink között a kotrás önmagában tartós eredményt nem biztosít. Hatását megfelelő szabályozási művek építésével kell állandósítani. A sodor-, szabályozási- és szőkítési vonal, valamint a hajóút helyszínrajzi elrendezésének és a sarkantyúk kiosztásának elvi elrendezését a Duna Vác és Budapest közötti szakasza szabályozásának példáján az V-32/1. ábrán, magassági viszonyait pedig az V-32/2. ábrán mutatjuk be. A helyszínrajzi elrendezés tervezése során fő szempontként kell szem előtt tartani, hogy a szabályozott mederben a kis-, a középvízi és a nagyvízi sodorvonalak összhangja biztosítva legyen; azaz azok minél kisebb szög alatt messék egymást. Kiemelten kívánjuk hangsúlyozni, hogy a helyszínrajzi elrendezés tervezése során elsősorban a sodor-, majd a szabályozási vonal ritmusának megtervezésekor a folyó természetét messzemenően figyelembe kell venni. Már a tervezés során gondoskodni kell a meglevő és várható vízhasználati igények gazdaságos V-32. ábra. A sodor-, a szabályozási és a szűkítósi vonal, a hajóút elrendezéseinek és magassági viszonyainak, valamint a sarkantyúk kiosztásának elvi vázlata a Duna Vác—Budapest közötti szakaszán 1 helyszínrajzi vázlat; 2 hossz-szelvény a sodorvonalra vetítve 919 1.) //e/yswwiz/ mz/af
