György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
V —32 A FOLYAMI VÍZGAZDÁLKODÁS MŰVEI /Cereszfköfés Vashaza/kereszfköfés 2,00m hosszú, 10~ t2cm-es karó 5cm-espa//o> rogy deszka V-21. ábra. Jászolgátak 1 rőzsefallal; 2 pallófallal Töltésszakadás utáni védekezés A kezdődő gátszakadás esetén a teendők kétirá- nyúak: az egyik a szakadás továbbfejlődése elleni védekezés, a másik a szakadáson átömlő víz szétterülése elleni védekezés. A két védekezés sikere szorosan kapcsolatban van, mivel ha sikerül a gátszakadás méreteit (mélység, szélesség) minél kisebb értékek mellett stabilizálni, ez az ártéren való védekezés sikerét, az elöntött terület nagyságát nagymértékben befolyásolja. Gátszakadás esetén minden erővel a szakadás továbbfejlődését kell megakadályozni. Első teendő a szakadás okának felderítése, valamint a szakadás helyén a gátszelvény (töltés, fedőréteg, altalaj) egyes rétegei talaj fizikai és mechanikai jellemzőinek megállapítása. Ugyanis, ha a szakadás oka a töltéstestben lejátszódó folyamat (meghágás), átázás, csurgás, akkor általában (hacsak az alapréteg nem finom, pl. folyós homok) a szakadás nem mély. Ha azonban a szakadás oka a talajtömbben végbemenő folyamat, akkor általában (hacsak az alapréteg nem erősen kötött talaj, amely ilyen esetekben általában kizárt) a szakadás helyén a talajtömb nagyobb mélységig (6—8 m) is kimosódhat. Szakadás esetén másik fontos teendő a szélességi irányú kifejlődés meggátlása. Ez a szakadás nagyságának, mélységének megfelelően lehet — fejkarózás, — cölöpözés, — kőszórás, — pátrialemez sor, esetleg e módok kombinációja. A szélek biztosítása után — vagy ha van lehetőség, azzal egyidejűleg — a további mélyülés megakadályozására fenékbiztosítás építésével. Felhasználható : — rőzsepaplan, kőterheléssel süllyesztve, — válogatott nagyságú terméskövek, — kőzsákok. Ha a szakadás helyén a talajtömb nagy mélységig kimosódott, sikeresen alkalmazható a hullámtéren a szakadás előtt félkörben épített terméskő gát, mely a szakadáshoz áramló víz mennyiségét csökkentve, közvetve szintén a szakadás továbbfejlődését akadályozza meg. A kifejlődést gátló beavatkozások után azonnal meg kell kezdeni a szakadás ideiglenes elzárását. Az ideiglenes elzárás módja szintén a szakadás nagyságának és természetesen a rendelkezésre álló védekezési erőnek a függvénye. Kisebb, 6—8 m széles szakadást, megfelelő hosszúságú gerendák (2—3 db) vagy egyszerűen a szakadás közelében kivágott szálfák keresztül- fektetésével és ennek segítségével pallók vagy cölöpök leverésével, majd a kő-, ill. homokzsákok beépítésével lehet legegyszerűbben elzárni. Nagyobb, de nem mély szakadást kétsoros cölöp vagy palló vagy pátriafallal zárhatunk le. 902
