György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
IV-140 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK nyiség és nyomás mérésére. Nyomás mérésére fel- használása ott indokolt, ahol a névleges értékhez képest nagy túlnyomás is előfordul. Barton-cellához induktív és a már ismertetett kompenzációs távadót lehet felhasználni. A Barton- cellás berendezések 500 att túlnyomás mellett alkalmasak minimálisan 50 v.o. mm (vízoszlopnyomás- különbség) mérésére. Külön megemlítendő a Hartmann—Braun cég GMR 700-as rendszere, ahol az energiaellátást a távadó, ill. mérőkör vezetékén keresztül biztosítják. A kimenőjel ebben az áramkörben 4...20 mA, amit a műszerhelyiségben elhelyezett táp- és műveleti egység alakít 0... 20 mA-es kimenőjellé. A Barton-cella a IV-126. ábra szerinti vázlatos elrendezésben két egymáshoz mereven kapcsolt csőmembránból áll. Ha valamelyik oldalon a mérendő nyomáskülönbség nagyobb, mint a megengedett, akkor a nagyobb elmozdulás következtében a töltőfolyadék átáramlását biztosító szelepek zárnak és a túlnyomást a töltőfolyadék veszi fel. A töltőfolyadék átáramlása egyik cellatérből a másikba a 9 jelű állítható fojtószelepen keresztül történik, ami csillapítást biztosít. A folyadék hőtágulását a 7 jelű megosztott membrántér veszi fel. Az elmozdulás a rugóerővel és a nyomáskülönbséggel arányos. Az elmozdulást a 8 jelű tengelyen és hozzá erősített karon keresztül vezetik le. Vannak olyan megoldások, ahol az érzékelő elektronika a csőmembránon belül foglal helyet és így elmarad a kivezetéssel kapcsolatos tömítési probléma. Mennyiségmérők. A leggyakoribb mennyiség- mérési eljárások a nyomáskülönbség-mérésre történő visszavezetésen alapulnak (torlóelem, szűkítő IV-126. ábra. Barton-cella 1, 2, mereven kötött csőmembrán; 3 beállítórugók; 4 elmozduló tengely; 5, 6 zárószelep; 7 kiegyenlítőtér; 8 elmozdulást kivezető kar; 9 csillapítást beállító szelep; 10 töltőfolyadék elem, könyök stb. segítségével). Mennyiségméréshez a hatónyomás négyzetgyökével arányos kimenőjelet kell biztosítani. A gyökvonó szerkezetek mechanikusak vagy elektronikusak lehetnek. Az árammérleges kompenzációs távadók egyszerű megoldásban, állandó mágnes helyett a kimenőárammal arányos fluxust alkalmazva biztosítják a gyökös karakterisztikát. A mennyiségmérésnél alkalmazható szűkítőelemek számítási összefüggéseit az MSZ 1709 szerint vehetjük figyelembe. Pontosság tekintetében az öntött Venturi-elemek a legmegfelelőbbek. Hegesztett szerkezetek csak ott alkalmazhatók, ahol a pontossági igény kicsi, vagy lehetőség van az újrahitelesítésre. Venturi-csövek maradó nyomásvesztesége a hatónyomás 15.. .20%-a. Mérőperemek esetében ez 50%. így nagy kihasználási óraszám és kisebb nyomások esetén, tekintettel a fellépő veszteségekre, minél kisebb ellenállású szűkítő-, ill. mérőelemet kell használni. A drágább, de veszteségmentes elektromágneses mennyiségmérők alkalmazása folyamatos üzemnél és szennyezett folyadéknál indokolt. Itt a mért vízre vonatkoztatott fajlagos költség az átmérő növekedésével — bizonyos határig — csökken. Forgóelemes vízmennyiségmérők is készülnek elektromos analóg kimenőjelet biztosító eszközökkel egybeépítve. Szabályozásnál és mérésnél jól felhasználható a MKKL Turboquant mérőrendszere. Tarlólemezes mennyiségmérők és áramlásirány-kapcsolók szintén használhatók szabályozó és vezérlő körökben. Szokásos induktív mérőérzékelővel felszerelt rotaméterek használata is. A hőmérséklet mérőérzékelői ellenállás-hőmérők, termisztorok, termoelemek. A víztermelésben a hőmérséklet-szabályozás ritkán fordul elő. A hőmérséklet értéke általában íróműszeres regisztrálásra kerülő adat. Ipari üzemek vízgazdálkodásában vízforgató rendszerek alkalmaznak hőmérsékleten alapuló szabályozást. A vízfelhasználás oldalán (távhő- és melegvíz-ellátás) fontos szerepe van a hőmérséklet-szabályozásnak, de ez itt inkább az alkalmazott technológiai művelet, pl. kazántápvíz- biztosítás részeként kezelendő. A különböző kémiai, biológiai jellemzők méréséről és mérőátalakítóiról a [7], [3]-ban találunk részletes ismertetést. Ezen berendezésekről általános áttekintést ad a [2] az alkalmazások kapcsán. b) Az ítéletalkotó, rendelkező (emberi vezérlés esetén: parancsadó) szervek olyan berendezések, amelyeket a technológiai folyamat szerkezeteitől rendszerint elkülönítve, pultok, szekrények, táblák belsejében, ill. felületére szerelnek. Bonyolultabb vezérlések és szabályozások esetében ezek összetett logikai egységeket, számítógépeket, szabályozó be844
