György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV — 137 karra, és azt a csuklópont körül elfordítani igyekszik. Az elmozdulás hatására a 4 jelű helyzetérzékelő kimenő jele megváltozik és megváltoztatja az 5 erősítő kimenő áramát. Az erősítő kimenő árama a távadó kimenő jele és egyben a kis szabályozási kör ellenőrző jele. Ezt az áramot a 6 árammérleg erővé alakítja, ami az elmozdulást megszüntetni igyekszik. Űszós szintmérőknél olyan hasonló elven működő elrendezés alakítható ki, amely az úszó és kötéldoh együttes súlyát érzékeli és pl. növekvő szint esetén az úszót felfelé húzza. Ezzel a módszerrel ± I mm pontosság biztosítható 10 méter méréstartományban. A közvetlen hatású, azaz nyílt hatásláncú távadók egyszerűbb felépítésűek és olcsóbbak. A mérendő mennyiséget elmozdulássá vagy elektromos jellé 1 IV-123. ábra. Induktív érzékelős nyomástávadó 1 Bourdon-cső; 2 vasmag; 3, 4 hídbakötött tekercsek; 5 táptekercs kell átalakítani, ami további berendezésekkel alakítható a kívánt jelszintű kimenő jellé. A IV-123. ábra egy differenciáltranszformátoros nyomástáv- adót mutat. A differenciáltranszformátor kimenő jele a 2 jelű vasmag helyzetével és a tápfeszültséggel arányos. Az elmozdulást az 1 csőrugó nyomás hatására való elmozdulása adja. Az 5 tekercs tápláló váltakozó áramát stabilizált oszcillátor biztosítja. A 3 és 4 hídba kötött tekercsek kimenő feszültségét a nagy stabilitású erősítő alakítja át egyenárammá. Ellentétben az előző megoldással, itt az elmozdulásból adódó geometriai változás, az elektronikus rendszer bizonytalansága a mérés eredményét befolyásolja. Ha ezek a tényezők jól kézben tarthatók, itt is biztosítani lehet a szükséges pontosságot. Szokásos villamos érzékelő elemek: az árammérleg, mint erő- vagy nyomatékátalakító; (rugó alkalmazásával elmozdulás- vagy elfordulás átalakító) induktív átalakítók különféle kapcsolásban (pl. szelszines szöghelyzet-távadók); fordulatszám- távadásnál mérődinamó; mérőbélyegek különféle kapcsolásban, erőhatás és súly mérésére; különféle fényérzékelő elemek; radioaktív sugárzások detektorai-, termoelemek, termisztorok; ellenállás-hőmérők, ellenállás- és vezetőképesség-mérő cellák stb. A szintmérők az érzékeléshez alkalmazott módszerek szerint csoportosítva lehetnek úszós, merülőtestes, fenéknyomást mérő, súlyméréses, kapacitív- szondás, ellenállásláncos, határszintkapcsoló-soros, radioaktív érzékelős, ultrahangos vagy buborékol- tatós (pneuelektromos) megoldásúak. Az úszós szintmérő berendezés legegyszerűbb kialakításban úszóból, ellensúlyból, mérőkötélből, kötéldobból és mutatószerkezetből áll. Ha az ellensúly mozgási lehetősége korlátozott, akkor a kötéldob két különböző átmérőjű szakaszból áll. így biztosítható az ellensúly rövidebb pályán történő mozgása. Az úszós szintmérőkhöz különféle megoldású regisztráló és távmérést biztosító megoldások tartoznak. Szokásos megoldás a kontaktusos távadó, ahol egy érintkezőpár a lefelé haladáskor, egy másik a felfelé haladásnál ad kontaktust (OTT, NSZK tip.). A szokásos felbontóképesség 1 cm. A METRA (csehszlovák) berendezéseknél beépített induktor ad pozitív vagy negatív feszültségugrást a változás irányának megfelelően. Ezek a berendezések nagy pontossággal működnek. Ha valamilyen módon megszakad a kapcsolat az adó- és a vevőberendezés között, vagy a vonal zárlata, illetve zavara miatt téves jelzést kapnak, a hiba megmarad a következő beállítás-ellenőrzésig. Más jelátviteli móddal kombinálva vagy gyakori ellenőrzés mellett ezek a berendezések jól alkalmazhatók vízfolyások szintjének távjelzésére néhány 10 km távolságon belül. Az impulzusok fogadására előre-hátra léptető mágnesekkel ellátott kijelzőmű szolgál, amely regisztráló berendezéssel kombinálható. Űszós szintmérők helyzetének távadására felhasználják a különféle felépítésű kódtárcsákat. Itt az átmeneti állapotokra kell figyelni, egy 099 cm-es állás könnyen értelmezhető 199-nek vagy 000-nak. Ennek elkerülésére speciális kódokkal vagy az átmeneteket ugrásokkal kiküszöbölő egységekkel operálnak (pl. a MMG úszós szintmérőjéhez kapcsolódó kódadó öt elemes reflektált kóddal küszöbök ki az átmenet hibáit). Természetesen ebben az esetben is szükség van arra, hogy az egymást meghajtó kódtárcsák hiszterézise minimális legyen. A FISCHER—PORTER cég lyukszalagos regisztrálóval ellátott szintmérőjénél pozícionáló automa- tikát alkalmaz, ami a lekérdezéskor rögzíti a kódtárcsákat a pillanatnyi álláshoz legközelebbi meghatározott pozícióban. Űszós szintmérőket nyomás alatti tartályokban is alkalmazhatunk mágneses követő úszóval. Itt a 841
