György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

IV. Gépészeti és villamos berendezések

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV — 137 karra, és azt a csuklópont körül elfordítani igyek­szik. Az elmozdulás hatására a 4 jelű helyzetérzé­kelő kimenő jele megváltozik és megváltoztatja az 5 erősítő kimenő áramát. Az erősítő kimenő árama a távadó kimenő jele és egyben a kis szabályozási kör ellenőrző jele. Ezt az áramot a 6 árammérleg erővé alakítja, ami az elmozdulást megszüntetni igyekszik. Űszós szintmérőknél olyan hasonló elven működő elrendezés alakítható ki, amely az úszó és kötéldoh együttes súlyát érzékeli és pl. növekvő szint esetén az úszót felfelé húzza. Ezzel a módszerrel ± I mm pontosság biztosítható 10 méter méréstartományban. A közvetlen hatású, azaz nyílt hatásláncú távadók egyszerűbb felépítésűek és olcsóbbak. A mérendő mennyiséget elmozdulássá vagy elektromos jellé 1 IV-123. ábra. Induktív érzékelős nyomástávadó 1 Bourdon-cső; 2 vasmag; 3, 4 hídbakötött tekercsek; 5 táp­tekercs kell átalakítani, ami további berendezésekkel ala­kítható a kívánt jelszintű kimenő jellé. A IV-123. ábra egy differenciáltranszformátoros nyomástáv- adót mutat. A differenciáltranszformátor kimenő jele a 2 jelű vasmag helyzetével és a tápfeszültséggel arányos. Az elmozdulást az 1 csőrugó nyomás hatá­sára való elmozdulása adja. Az 5 tekercs tápláló váltakozó áramát stabilizált oszcillátor biztosítja. A 3 és 4 hídba kötött tekercsek kimenő feszültségét a nagy stabilitású erősítő alakítja át egyenárammá. Ellentétben az előző megoldással, itt az elmozdulás­ból adódó geometriai változás, az elektronikus rend­szer bizonytalansága a mérés eredményét befolyá­solja. Ha ezek a tényezők jól kézben tarthatók, itt is biztosítani lehet a szükséges pontosságot. Szokásos villamos érzékelő elemek: az áram­mérleg, mint erő- vagy nyomatékátalakító; (rugó alkalmazásával elmozdulás- vagy elfordulás át­alakító) induktív átalakítók különféle kapcsolásban (pl. szelszines szöghelyzet-távadók); fordulatszám- távadásnál mérődinamó; mérőbélyegek különféle kapcsolásban, erőhatás és súly mérésére; különféle fényérzékelő elemek; radioaktív sugárzások detektorai-, termoelemek, termisztorok; ellenállás-hőmérők, ellen­állás- és vezetőképesség-mérő cellák stb. A szintmérők az érzékeléshez alkalmazott mód­szerek szerint csoportosítva lehetnek úszós, merülő­testes, fenéknyomást mérő, súlyméréses, kapacitív- szondás, ellenállásláncos, határszintkapcsoló-soros, radioaktív érzékelős, ultrahangos vagy buborékol- tatós (pneuelektromos) megoldásúak. Az úszós szintmérő berendezés legegyszerűbb kialakításban úszóból, ellensúlyból, mérőkötélből, kötéldobból és mutatószerkezetből áll. Ha az ellen­súly mozgási lehetősége korlátozott, akkor a kötél­dob két különböző átmérőjű szakaszból áll. így biztosítható az ellensúly rövidebb pályán történő mozgása. Az úszós szintmérőkhöz különféle megol­dású regisztráló és távmérést biztosító megoldások tartoznak. Szokásos megoldás a kontaktusos távadó, ahol egy érintkezőpár a lefelé haladáskor, egy másik a felfelé haladásnál ad kontaktust (OTT, NSZK tip.). A szokásos felbontóképesség 1 cm. A METRA (csehszlovák) berendezéseknél beépített induktor ad pozitív vagy negatív feszültségugrást a változás irányának megfelelően. Ezek a berendezések nagy pontossággal működnek. Ha valamilyen módon megszakad a kapcsolat az adó- és a vevőberendezés között, vagy a vonal zárlata, illetve zavara miatt téves jelzést kapnak, a hiba megmarad a következő beállítás-ellenőrzésig. Más jelátviteli móddal kom­binálva vagy gyakori ellenőrzés mellett ezek a be­rendezések jól alkalmazhatók vízfolyások szintjé­nek távjelzésére néhány 10 km távolságon belül. Az impulzusok fogadására előre-hátra léptető mág­nesekkel ellátott kijelzőmű szolgál, amely regiszt­ráló berendezéssel kombinálható. Űszós szintmérők helyzetének távadására fel­használják a különféle felépítésű kódtárcsákat. Itt az átmeneti állapotokra kell figyelni, egy 099 cm-es állás könnyen értelmezhető 199-nek vagy 000-nak. Ennek elkerülésére speciális kódokkal vagy az át­meneteket ugrásokkal kiküszöbölő egységekkel operálnak (pl. a MMG úszós szintmérőjéhez kapcso­lódó kódadó öt elemes reflektált kóddal küszöbök ki az átmenet hibáit). Természetesen ebben az esetben is szükség van arra, hogy az egymást meg­hajtó kódtárcsák hiszterézise minimális legyen. A FISCHER—PORTER cég lyukszalagos regiszt­rálóval ellátott szintmérőjénél pozícionáló automa- tikát alkalmaz, ami a lekérdezéskor rögzíti a kód­tárcsákat a pillanatnyi álláshoz legközelebbi meg­határozott pozícióban. Űszós szintmérőket nyomás alatti tartályokban is alkalmazhatunk mágneses követő úszóval. Itt a 841

Next

/
Oldalképek
Tartalom