György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
5. IRÁNYÍTÁS-, MÉRÉS- ÉS HÍRADÁSTECHNIKAI BERENDEZÉSEK ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A technológiai folyamatok a vízgazdálkodásban is egyre összetettebbekké válnak, ezért irányításukban, áttekintésükben és gazdaságosabbá tételükben rohamosan növekvő szerepe van az irányítás- és híradástechnikának, a folyamatok jellemzőit érzékelő szerkezetek területén pedig a méréstechnikával is kapcsolatban állnak. A vízgazdálkodási gyakorlatban az irányítás-, híradás- és velük kapcsolatos méréstechnikai berendezéseket és rendszereket — pontatlanul — automatikának is szokták nevezni. Valójában az automatika fogalomkörébe a fentiekből csak bizonyos önműködő elemek és rendszerek tartoznak. Az irányítás művelete elindít, fenntart, megváltoztat, megállít egy folyamatot. A művelet részei érzékelés, ítéletalkotás, rendelkezés és beavatkozás. Az irányítástechnika két nagy feladatkörre osztható: a vezérlés- és szabályozástechnikára. A vezérlés az irányításnak olyan válfaja, ahol a rendelkezés és a beavatkozás az irányított jellemző értékétől függetlenül, külső beavatkozásra jön létre és ennek eredménye a vezérlőberendezésre nem hat vissza. A (folyamat) szabályozás az irányításnak az a válfaja, amelyben a rendelkezés és a beavatkozás a szabályzott jellemző tényleges és kívánt értékeinek eltérése alapján az eltérés függvényében jön létre és a beavatkozás hatására az eltérés csökken. A híradástechnika lényegében az információk továbbításával foglalkozik. Szokásos felosztása szerint megkülönböztetik az emberi érzékelésre közvetlenül alkalmas (hang, kép) információk átvitelével foglalkozó távközlést (telekommunikációt), mint pl. rádió, telefon, tv, képtávíró; és az egyéb célú adatátvitelt (irányítástechnikai távvezérlés és távszabályozás, továbbá távmérés stb.). Megjegyzendő, hogy a nem távközlési adatátvitelnél csak a nagyobb távolságú információtovábbítás eszközei nyúlnak be a híradástechnika területére; a kis távolságú, helyi kapcsolatok megoldása többnyire beleértődik az irányítás-, ill. méréstechnikai berendezések feladataiba. A híradástechnika két feladatkörének elhatárolása nem éles, mert pl. a távíró vagy a telex adatátvitele mind irányítás- és méréstechnikai, mind pedig távközlési célú is lehet (1. még I. 14. fejezet: Számítógépek). Az előzőek összefüggéseit a IV-118. ábra szemlélteti. A vezérlés és a szabályozás lehet kézi vagy önműködő. Önműködő vezérlésnél a folyamat megindítása történhet a kezelő ítéletalkotása vagy egy másik folyamat (vagy folyamatok) bekövetkezésének hatására. A folyamat további lépései automatikusan mennek végbe. A vezérlés és szabályozás nem határolhatok el mereven egymástól. Pl. a motoráram csökkenésének hatásától függővé tett csillag-háromszögmotor- indítás szabályozás, míg időkésleltetésre alapozva vezérlésnek minősül. Ha egy töltőszivattyút hajtó villamos gép fent említett csillag—háromszög indításfajtái egy tároló szintjétől függenek, akkor egy szabályozásba beépített szabályozásról, ill. IV-118. ábra. Az irányítás- és híradástechnika szakterületeinek összefüggései 837
