György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

IV. Gépészeti és villamos berendezések

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV — 129 IV-55. táblázat Villamos berendezések védettségi fokozatai Feszültség alatt álló rész érintési lehetősége 0 1 2 3 4 5 6 7 víz ellen nincs védve függőle­ges vízcsepp ferde vízcsepp 15° eső, vagy 60° ferde vízcsepp fröcskö- lés bár­mely irányból vízsugár minden irányból fedélzeti vízbe­merit­hető ellen védett 0 1 szabadon érinthető IP 00 IP 01­­­­­­kézzel nem érinthető IP 10 IP 11 IP 12 IP 13­­­­o vijjal nem érinthető IP 20 IP 21 IP 22 IP 23­­­­3 0 2,5 mm huzallal nem IP 30 IP 31 IP 32 IP 33 IP 34­­­4 0 1 mm huzallal nem IP 40 IP 41 IP 42 IP 43 IP 44­­­5 finom por behatolhat, de nem zavar IP 50­­­IP 54 IP 55 IP 56­6 pormentes IP 60­­­­IP 65 IP 66 IP 67 Szabad az érintésvédelem földelőrendszeréhez kapcsolni a kerítést, ajtókilincset, vaslépcsőt és egyéb fémből készült épületszerkezeti elemeket. A kerítések és a szabadtéri berendezés közelében levő, a berendezéssel össze nem függő, viszonylag nagy kiterjedésű fémberendezések földelése aján­latos. Védőföldeléssel kialakított kisfeszültségű be­rendezések esetén nem kötelező a kisfeszültségű szabadvezeték-hálózatok és a közvilágítás oszlopai­nak földelése. Tetőtartókat földelni nem szabad. A védőföldelést gondosan méretezni kell. A földelők helyét jelzőkővel célszerű megjelölni. Megkülönböztetünk szalag-, cső-, rúd- és lemez­földelőket. Szalagföldelőket lehetőleg 1 m mélységben, 40 cm széles árokba hullámvonalban célszerű fektetni. Kábelárokban való fektetésük megengedett. Anya­guk legalább 012 mm mázolatlan köracél vagy 20 x 4 mm acélszalag. Sodronyszerkezet tilos! Tűzi horganyzás előnyös. Rövid szakaszon bentonitos ágyazás ajánlatos. ,,F bentonit” szükséges, amelynek hígítása kötött altalaj esetén 1:9 bentonit—víz-arány, vízáteresztő talajban pedig 2:9. Ilyenkor 20 cm széles ágyat kell kialakítani, és a földelőszalagot hullámok nélkül fektetni. Először a duzzadás kezdő szakaszában levő bentonitol- dattal az árok fenekét kell átitatni, majd az ágyat a földelőszalag körül a duzzadásban levő bentonit- masszával elkészíteni és két óráig pihentetni. Ez­után az árok óvatosan betemethető, de csak a felső rétegeket szabad döngölni. A földelőszalag kötéseit az átmérő 15-szörös hosszában célszerű hegeszteni kétoldali erőteljes „V”-varrattal. A hegesztett kötést forró bitumen­nel be kell kenni. Csavaros kötést alkalmazni még a szabványos feltételek betartása esetén sem cél­szerű (bitumenbe itatott jutaszalag-tekercselés). Csőföldelők elhelyezése függőlegesen történik, fúrt lyukban vagy földbe verve. Anyaguk 0 50—80 mm acélcső. Előnyös a tűzi horganyzás. Elektroli- tikus horganyzás nem jelent érdemleges előnyt. A furat elkészítése fúrógéppel történik. A cső­földelő hosszát a rendelkezésre álló fúrógép és a talaj adottságoktól célszerű függővé tenni. 6 m-nél hosszabb csőföldelő készítése csak kivételesen indo­kolható. Köves talaj esetén (tömör vagy repedezett) csak koronafúróval lehet fúrt lyukat készíteni. 53 Vízügyi létesítmények kézikönyve 833

Next

/
Oldalképek
Tartalom