György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
IV-126 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK helyezése időszakosan nedves vagy nedves térben a padozat felett legalább 1,5 m-re, jól földelt fémtárgytól 1,2 m-re legyen. Belsőtéri erőátviteli vezetékszerelés. Az erőátviteli vezetékekre az előző szakaszban ismertetett követelmények értelemszerűen érvényesek. Egyik helyiségből a másikba való átvezetéskor a védőcsöveket a hidegebb helyiség felé lejtéssel kell fektetni. Az összegyűlő nedvesség távozására ilyenkor lehetőséget kell adni, célszerűen a cső legmélyebb pontjának megfúrása útján. Kábeleknek kábelcsatornában való vezetése esetén a fellépő padozatterheléseknek a kábelcsatorna-fed- lapok feleljenek meg. Robbanásveszélyes helyiségben kábelcsatornát ne építsünk. Nedves vagy időszakosan nedves helyiségekben a kábelcsatorna fenekét lejtéssel kell kialakítani és a legmélyebb pontot a zsompba bekötni. Elosztók. Világítási berendezés részére teljesen száraz, mechanikai behatásoktól védett helyiségben véletlen érintéstől védett elosztók használhatók, minden egyéb helyen zárt, illetve tokozott elosztók szükségesek. Robbanásveszélyes helyiségekben elosztókat ne helyezzünk el, nedves helyiségben való elhelyezésüket a lehetőségekhez képest kerüljük. Villámvédelem. Villámvédelem alkalmazása tekintetében az MSZ 274 „Villámvédelem” c. szabvány előírásait kell figyelembe venni. Villámvédelmet olyan építményeken kell alkalmazni, amelyek vagy tömegek befogadására alkalmasak, vagy 20 m-nél magasabbak, illetve fokozott vagy közvetett becsapási veszélynek vannak kitéve. 20 m-nél magasabb építési állványzatot is védeni kell villámcsapás hatása ellen. Különösen igényes védelemben kell részesíteni a tűzveszélyes (C tűzveszélyességi osztály), tűz- és robbanásveszélyes (B osztály) vagy fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (A osztály) épületeket. Nem tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot tartalmazó fémtartályokat és csővezetékeket elég leföldelni (tar- tányt két helyen, csővezetéket 300 m-enként, épületek közelében 100 m-en belül). így kell földelni fémkerítéseket is. Nem kell külön felfogóvezetővel védeni fémhajókat, de 5 m-nél magasabb úszó faszerkezetek legmagasabb pontján felfogóvezetőt kell elhelyezni, és a vízvonal alatt elhelyezett 0,2 m2-nél nagyobb fémlemezzel összekötni. Acélhidat, vasbeton híd fémrácsát és korlátját földelni kell, fahíd mindkét korlátján felfogó vezetőt kell fektetni és mindkét oldalon földelni (7ü-< 20 Q). 20 m-nél magasabb épületben valamennyi tetőn vagy tetőtérben levő nagyobb fémtárgyat szükséges földelni és a villám- védelemmel összekötni. Erősáramú tetőtartót csak akkor kell villám- védelemmel ellátni, ha az épületen van villámvédő berendezés, ilyenkor 3 cm-nél kisebb szikraközzel kell a felfogóberendezéshez csatlakoztatni. Hasonlóan kell 5 m-nél magasabb antennákat is villám- védelemben részesíteni, ha nem földelhetők, egyébként össze kell kötni a felfogóberendezéssel. Villámvédelem alkalmazása célszerű ezen túl- menőleg is olyan építményeken, amelyeken a villámcsapás számottevő kárt vagy balesetet okozhat. A felfogóberendezés lehet függőleges rúd vagy vízszintes huzal, acélszalag, illetve sodrony. A felfogórúd felső végét le kell zárni, szívócsúcs felesleges. Lapos tető esetén a tetőszigetelés folytonossága érdekében a felfogóvezeték a szigetelésen kívül elhelyezett rögzítőelemekre építhető, kis igények esetén (1. a szabványt) a tetőre fektethető. A rögzítőelemek rendesen betongúlák vagy -kockák, amelyeket a súlyukból adódó súrlódás tart a tetőn a szélnyomással szemben. Tetőre fektetett felfogóvezetékként előnyös legalább 20 x 3 mm keresztmetszetű acélszalag használata. Ha a tetőre fektetett felfogóvezeték nem nyújt megfelelő védelmet, a minimális tető feletti magasság 15 cm. Eelfogó vezetékként egyszerű épületeken az épületbádogozás is felhasználható (pl. esőcsatorna), ha vastagsága 0,5 mm-nél és keresztmetszete 100 mm2-nél nagyobb. Tűz- vagy robbanásveszélyes épületeken többnyire nem elegendő a 15 cm-es tető feletti magasság. Ilyenkor 50 cm, a szabványban felsorolt súlyosabb követelmények esetén az épületszerkezettől független felfüggesztésű felfogóhálózatot és 2 m távolságot kell betartani. Nem épületszerkezetre szerelt tartó-, feszítővagy felfogó-tartó oszlopok készülhetnek acélból, betonból vagy fából. Ha anyaguk beton vagy fa, tetejüknél legalább 2 m-rel magasabb acél felfogó- rudat kell rájuk bilincselni. Szélnyomásra és a rájuk feszített vezeték hó- és zúzmarateherrel növelt igénybevételére alkalmas legyen. Elhelyezésük az egyes épületektől 2 m-nél nagyobb távolságra történjen. Víztornyok és egyéb magas építmények csúcsán és kerületén felfogóvezetéket kell létesíteni, erre a célra a korlát is megfelel. 50 m épületkerületig általában elegendő két villámvédő levezető. 50 m felett megkezdett 50 m-enként egy további levezető (és a hozzátartozó földelés) szükséges. A levezető vezeték általában 0 6. ..8 vagy na830
