György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

IV. Gépészeti és villamos berendezések

IV-126 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK helyezése időszakosan nedves vagy nedves térben a padozat felett legalább 1,5 m-re, jól földelt fém­tárgytól 1,2 m-re legyen. Belsőtéri erőátviteli vezetékszerelés. Az erőátviteli vezetékekre az előző szakaszban ismertetett köve­telmények értelemszerűen érvényesek. Egyik helyiségből a másikba való átvezetéskor a védőcsöveket a hidegebb helyiség felé lejtéssel kell fektetni. Az összegyűlő nedvesség távozására ilyenkor lehetőséget kell adni, célszerűen a cső legmélyebb pontjának megfúrása útján. Kábelek­nek kábelcsatornában való vezetése esetén a fel­lépő padozatterheléseknek a kábelcsatorna-fed- lapok feleljenek meg. Robbanásveszélyes helyiségben kábelcsatornát ne építsünk. Nedves vagy időszakosan nedves helyiségekben a kábelcsatorna fenekét lejtés­sel kell kialakítani és a legmélyebb pontot a zsompba bekötni. Elosztók. Világítási berendezés részére teljesen száraz, mechanikai behatásoktól védett helyiség­ben véletlen érintéstől védett elosztók használ­hatók, minden egyéb helyen zárt, illetve tokozott elosztók szükségesek. Robbanásveszélyes helyiségekben elosztókat ne he­lyezzünk el, nedves helyiségben való elhelyezésüket a lehetőségekhez képest kerüljük. Villámvédelem. Villámvédelem alkalmazása tekin­tetében az MSZ 274 „Villámvédelem” c. szabvány előírásait kell figyelembe venni. Villámvédelmet olyan építményeken kell alkal­mazni, amelyek vagy tömegek befogadására alkal­masak, vagy 20 m-nél magasabbak, illetve fokozott vagy közvetett becsapási veszélynek vannak ki­téve. 20 m-nél magasabb építési állványzatot is védeni kell villámcsapás hatása ellen. Különösen igényes védelemben kell részesíteni a tűzveszélyes (C tűzveszélyességi osztály), tűz- és robbanásve­szélyes (B osztály) vagy fokozottan tűz- és robba­násveszélyes (A osztály) épületeket. Nem tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot tartalmazó fém­tartályokat és csővezetékeket elég leföldelni (tar- tányt két helyen, csővezetéket 300 m-enként, épületek közelében 100 m-en belül). így kell föl­delni fémkerítéseket is. Nem kell külön felfogóvezetővel védeni fém­hajókat, de 5 m-nél magasabb úszó faszerkezetek legmagasabb pontján felfogóvezetőt kell elhelyezni, és a vízvonal alatt elhelyezett 0,2 m2-nél nagyobb fémlemezzel összekötni. Acélhidat, vasbeton híd fémrácsát és korlátját földelni kell, fahíd mindkét korlátján felfogó vezetőt kell fektetni és mindkét oldalon földelni (7ü-< 20 Q). 20 m-nél magasabb épületben valamennyi tetőn vagy tetőtérben levő nagyobb fémtárgyat szükséges földelni és a villám- védelemmel összekötni. Erősáramú tetőtartót csak akkor kell villám- védelemmel ellátni, ha az épületen van villámvédő berendezés, ilyenkor 3 cm-nél kisebb szikraközzel kell a felfogóberendezéshez csatlakoztatni. Hason­lóan kell 5 m-nél magasabb antennákat is villám- védelemben részesíteni, ha nem földelhetők, egyéb­ként össze kell kötni a felfogóberendezéssel. Villámvédelem alkalmazása célszerű ezen túl- menőleg is olyan építményeken, amelyeken a vil­lámcsapás számottevő kárt vagy balesetet okozhat. A felfogóberendezés lehet függőleges rúd vagy vízszintes huzal, acélszalag, illetve sodrony. A felfogórúd felső végét le kell zárni, szívócsúcs felesleges. Lapos tető esetén a tetőszigetelés folyto­nossága érdekében a felfogóvezeték a szigetelésen kívül elhelyezett rögzítőelemekre építhető, kis igények esetén (1. a szabványt) a tetőre fektethető. A rögzítőelemek rendesen betongúlák vagy -kockák, amelyeket a súlyukból adódó súrlódás tart a tetőn a szélnyomással szemben. Tetőre fektetett felfogóvezetékként előnyös leg­alább 20 x 3 mm keresztmetszetű acélszalag hasz­nálata. Ha a tetőre fektetett felfogóvezeték nem nyújt megfelelő védelmet, a minimális tető feletti magasság 15 cm. Eelfogó vezetékként egyszerű épületeken az épü­letbádogozás is felhasználható (pl. esőcsatorna), ha vastagsága 0,5 mm-nél és keresztmetszete 100 mm2-nél nagyobb. Tűz- vagy robbanásveszélyes épületeken több­nyire nem elegendő a 15 cm-es tető feletti magas­ság. Ilyenkor 50 cm, a szabványban felsorolt súlyo­sabb követelmények esetén az épületszerkezettől független felfüggesztésű felfogóhálózatot és 2 m távolságot kell betartani. Nem épületszerkezetre szerelt tartó-, feszítő­vagy felfogó-tartó oszlopok készülhetnek acélból, betonból vagy fából. Ha anyaguk beton vagy fa, tetejüknél legalább 2 m-rel magasabb acél felfogó- rudat kell rájuk bilincselni. Szélnyomásra és a rájuk feszített vezeték hó- és zúzmarateherrel növelt igénybevételére alkalmas legyen. Elhelyezésük az egyes épületektől 2 m-nél nagyobb távolságra történjen. Víztornyok és egyéb magas építmények csúcsán és kerületén felfogóvezetéket kell létesíteni, erre a célra a korlát is megfelel. 50 m épületkerületig általában elegendő két vil­lámvédő levezető. 50 m felett megkezdett 50 m-en­ként egy további levezető (és a hozzátartozó föl­delés) szükséges. A levezető vezeték általában 0 6. ..8 vagy na­830

Next

/
Oldalképek
Tartalom