György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV— 117 IV-48. táblázat Biztonsági távolságok Fázisvezetők legkisebb megengedett távolsága, mm Névleges feszültség, kV Fázisvezetőktől és testtől Nyitható vagy levehető burkolattól Villamos kezelőtérben, vagy elzárt villamos kezelőtérben Elzárt villamos kezelőtérben A kezelőfolyosó legkisebb szélessége, mm légköri túl- fesz. által szabadtéri légköri túltesz. által szabadtéri védőrácstól korláttól egyoldalas kétoldalas nem veszélyeztetett veszélyeztetett nem veszélyeztetett veszélyeztetett belsőtéri belsőtéri berendezések esetén elrendezés esetén 10 90 115 180 120 145 210 190 215 280 500 1000 1200 20 160 220 300 190 250 330 260 320 400 35 290 340 400 320 370 430 390 440 500 500 540 600 kony szerkezetű vezeték. Hajlítás helyett ilyenkor is lehetőleg csavarásra vegyük igénybe a vezetékköteget. Ezt a köteg hajlítgatott szakaszán függőleges elhelyezés biztosítja. A jelző-, mérő-, működtetővezetékeket a jelző- kábelekhez sorozat kapcsok csatlakoztatják. A vezeték- és kábelerek megfogását különbözőképpen végzik. Kapcsolóberendezésekben legelőnyösebb a Szonda-féle sorkapocs. Aram- és feszültségváltók, túlfeszültség-levezetők szerelése. A feszültség és áramerősség műszerrel mérhető nagyságra való arányos átalakítása a feszültség-, és áramváltókkal történik. Olajos feszültségváltók zárlatvédelméhez előtétbiztosítók szükségesek, szakaszolóval való leválasztásuk előnyös. Olajos áramváltókat ma már belső téren ritkán alkalmaznak. Az átvezetőszigetelőként kiképzett hurkos és rúdáramváltók felerősítése az átvezetőszigetelőkhöz hasonló módon történik. A légköri túlfeszültségek ellen felszerelt készülékeket rendesen szabadtéren helyezik el, a szabadvezetékcsatlakozásoknál. A transzformátoroktól sínezésen mért távolságuk ne legyen nagyobb 15 m-nél. A túlfeszültség-levezető számára közvetlen — lehetőleg törés nélküli — földelővezetóket és földelőt kell telepíteni akkor is, ha közös földelőrendszerre csatlakozik. A túlfeszültség-levezető esetleges] robbanásának hatását huzalhálóval kell elhárítani. Belsőtéri kapcsolóállomásokat lehetőleg gyártmányként tipizált, előre gyártott kapcsolóberendezésekkel kell felszerelni (IV-49. táblázat). Ezek szereléséhez az épületméreteket ±1,0 cm pontossággal kell biztosítani. Célszerű a kapcsoló- és ellenőrzőberendezések részére idomacél szerelőalapsínt beépíteni a szállító vállalat igényei szerint, amelynek elhelyezése biztosítja a cellák és táblák vízszintes felfekvését. A kapcsolóberendezésekben valamennyi érkező (tápláló) és elmenő (leágazó) vezeték (áramkör) közös pontját képező — rendesen csupasz — rúd- vezető-rendszert gyűjtősínnek nevezik. Egy- és kétgyűjtősínes berendezésekben (IV-111. ábra) egyaránt célszerű a mérő-, jelző-, védelmi készülékeket befogadó műszer szekrényt a kapcsolóberendezéstől elkülönítve elhelyezni — azonos vagy külön helyiségben. A földelővezetéket, amely mind az érintésvédelmet, mind a szükséges üzemi földeléseket (feszültség- váltók és áramváltók földelt kapcsai) biztosítja, 20 x 3 mm-es acélszalag földelősín formájában szokás a cellasoron végigvezetni. Elég minden mező acélszerkezetéhez egyszer a fémes kapcsolat biztosítása. A nyitható ajtókat 16 mm2 keresztmetszetű, különösen hajlékony csupasz vörösréz sodronnyal kell földeni. A kapcsolótér kábelcsalorna-fedlapjainak illesztését nagy gonddal kell végrehajtani és a fedlapok821
