György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

IV. Gépészeti és villamos berendezések

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV— 117 IV-48. táblázat Biztonsági távolságok Fázisvezetők legkisebb megengedett távolsága, mm Név­leges fe­szült­ség, kV Fázisvezetőktől és testtől Nyitható vagy levehető burkolattól Villamos kezelőtér­ben, vagy elzárt vil­lamos kezelőtérben Elzárt villamos kezelőtérben A kezelőfo­lyosó leg­kisebb szé­lessége, mm légköri túl- fesz. által sza­bad­téri légköri túl­tesz. által sza­bad­téri védőrácstól korláttól egy­olda­las két­olda­las nem ve­szélyez­tetett veszé­lyezte­tett nem ve­szélyez­tetett veszé­lyezte­tett belsőtéri belsőtéri berendezések esetén elrendezés esetén 10 90 115 180 120 145 210 190 215 280 500 1000 1200 20 160 220 300 190 250 330 260 320 400 35 290 340 400 320 370 430 390 440 500 500 540 600 kony szerkezetű vezeték. Hajlítás helyett ilyenkor is lehetőleg csavarásra vegyük igénybe a vezeték­köteget. Ezt a köteg hajlítgatott szakaszán függő­leges elhelyezés biztosítja. A jelző-, mérő-, működtetővezetékeket a jelző- kábelekhez sorozat kapcsok csatlakoztatják. A ve­zeték- és kábelerek megfogását különbözőképpen végzik. Kapcsolóberendezésekben legelőnyösebb a Szonda-féle sorkapocs. Aram- és feszültségváltók, túlfeszültség-levezetők sze­relése. A feszültség és áramerősség műszerrel mér­hető nagyságra való arányos átalakítása a feszültség-, és áramváltókkal történik. Olajos feszültségváltók zárlatvédelméhez előtétbiz­tosítók szükségesek, szakaszolóval való leválasztásuk előnyös. Olajos áramváltókat ma már belső téren ritkán al­kalmaznak. Az átvezetőszigetelőként kiképzett hur­kos és rúdáramváltók felerősítése az átvezetőszigete­lőkhöz hasonló módon történik. A légköri túlfeszültségek ellen felszerelt készüléke­ket rendesen szabadtéren helyezik el, a szabadvezeték­csatlakozásoknál. A transzformátoroktól sínezésen mért távolságuk ne legyen nagyobb 15 m-nél. A túl­feszültség-levezető számára közvetlen — lehetőleg tö­rés nélküli — földelővezetóket és földelőt kell telepí­teni akkor is, ha közös földelőrendszerre csatlakozik. A túlfeszültség-levezető esetleges] robbanásának hatá­sát huzalhálóval kell elhárítani. Belsőtéri kapcsolóállomásokat lehetőleg gyárt­mányként tipizált, előre gyártott kapcsolóberendezé­sekkel kell felszerelni (IV-49. táblázat). Ezek szereléséhez az épületméreteket ±1,0 cm pontossággal kell biztosítani. Célszerű a kapcsoló- és ellenőrzőberendezések részére idomacél szerelő­alapsínt beépíteni a szállító vállalat igényei szerint, amelynek elhelyezése biztosítja a cellák és táblák vízszintes felfekvését. A kapcsolóberendezésekben valamennyi érkező (tápláló) és elmenő (leágazó) vezeték (áramkör) közös pontját képező — rendesen csupasz — rúd- vezető-rendszert gyűjtősínnek nevezik. Egy- és kétgyűjtősínes berendezésekben (IV-111. ábra) egyaránt célszerű a mérő-, jelző-, védelmi készülékeket befogadó műszer szekrényt a kapcsoló­berendezéstől elkülönítve elhelyezni — azonos vagy külön helyiségben. A földelővezetéket, amely mind az érintésvédelmet, mind a szükséges üzemi földeléseket (feszültség- váltók és áramváltók földelt kapcsai) biztosítja, 20 x 3 mm-es acélszalag földelősín formájában szo­kás a cellasoron végigvezetni. Elég minden mező acélszerkezetéhez egyszer a fémes kapcsolat bizto­sítása. A nyitható ajtókat 16 mm2 keresztmetszetű, különösen hajlékony csupasz vörösréz sodronnyal kell földeni. A kapcsolótér kábelcsalorna-fedlapjainak illesz­tését nagy gonddal kell végrehajtani és a fedlapok­821

Next

/
Oldalképek
Tartalom