György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV — 111 IV-44. táblázat Kábelfektetési mélységek Elhelyezés Legkisebb fektetési mélység, cm Megjegyzés Szabad területen 70 Szántóföldön, mélyszántás esetén 100 A szántási technológiával egyeztetni Út alatt 100 A padka szintje alatt Vasút alatt 100 A pályatest alatt mellett fektetett kábelek száma nem nagyobb háromnál. Minden további kábel 10...15 cm-rel szélesíti az árkot. Nagyfeszültségű kábelek fektetésénél a kábeleket téglasorral kell egymástól elválasztani úgy, hogy az oldaltéglák között 1—1 kábel részére a kábelátmérő háromszorosának megfelelő szabad hely maradjon (IV-103. ábra). Téglával kell elválasztani egymástól a nagy- és kisfeszültségű IV-103. ábra. Kábelek elhelyezése földárokban kábeleket is, továbbá az erősáramú kábeleket a gyengeáramú kábelektől. A kábelt tiszta kvarchomokba kell fektetni 10 cm-es homokágyra, 10 cm takarással. A homokágyra általában vízszintesen fektetett védőtéglázás kerül. Célszerű kábeltéglák alkalmazása. Folyamkábel fektetése történhet egyszerűen a fenékre, de jelentősebb vízfolyások esetén célszerű árokba helyezni a kábelt. Az árkot a víz alatti kotrással, hidromechanikai úton vagy vakondekével lehet elkészíteni. A megnyitott árokba a kábelt drótkötéllel lehet húzni, vagy úszóműről leengedni. Szokásos a vízi járművekre való ideiglenes kifektetés és egyidőben a fenékre való leengedés is. A folyamkábelt célszerű betontömbökhöz rögzíteni és egyes esetekben a vízfolyással szemben néhány tíz méterre védő sodronykötéllel óvni nem kívánatos horgonyzás ellen. A folyam mindkét partján a kábeltől 50 m-re felfelé és lefelé horgonyzást tiltó táblát kell elhelyezni. A lefektetett kábelt meg kell jelölni, hogy feltárásakor könnyen lehessen azonosítani. Ezért a kábelt köréje erősített jelzőszalagokkal kell ellátni. Ezek régebben ólomból vagy rézből, ma többnyire műanyagból (vinidur, PVC stb.) készülnek. Rajtuk el nem mosódó (pl. lyukasztott) szám- és betűjegyekkel fel kell tüntetni legalább a kábel üzem- feszültségét és helyszínrajzi sorszámát, lehetőleg érszámát és keresztmetszetét is. A kábeljelölő szalagok közötti távolság egyes kábelek esetén 10 m, több kábel vagy több kábelköteget tartalmazó szűk terület (pl. gyárudvar) esetén 5 m. Kábeleknek árvédelmi művek közelében való fektetését különös gonddal kell végezni. Árvédelmi töltéssel párhuzamos kábel lehetőleg ne kerüljön a töltéslábtól számított 20 m-en belül, 10 m-nél közelebb semmi esetre sem. A vízügyi hatóság véleményét mindig ki kell kérni! Árvédelmi töltés keresztezésére csak akkor kerülhet sor, ha a töltés testét úgy megerősítik, hogy a kábel az eredeti töltéstestbe nem kerül bemélyítésre, hanem a 70 cm mély kábelárok a hozzátöltésbe kerül. Más a helyzet széles depóniák esetén, de a kábel a töltés eredeti koronaszintje alatt így se kerüljön 30 cinnél mélyebbre. Ha nem kerülhető el a töltés nagyobb mélységben való keresztezése, az érintett szakaszra acél szádfalat kell mélyíteni, a szádfalba megfelelő nyílást vágni, a nyílásba acél átvezetőcsövet hegeszteni és a kábel átfűzése után a csövet a kábel körül agyaggal gondosan ki kell tölteni. Minden töltéskeresztező kábelnek a töltés két oldalán elhelyezett szakaszát 20 m-en belül homok helyett agyagba kell ágyazni és a kábelt ennek megfelelően 20%-kai nagyobb áramterhelésre méretezni. Az agyagban ugyanis a kábel hőleadása romlik. A kábelfektetés után a kábelnyomvonalakat rögzítő nyomvonalrajzon kell a helyszínrajzi adatokat rögzíteni és a helyszínen a kábel felett beásott jelzőkövekkel kell a nyomvonalat megjelölni. A kábel fektetése megoldható úgy, hogy rögzített tengelyű kábeldobról húzzák az árokba, ekkor a kábelt a munkások igazítják az árokba, illetve részben görgőkön vezetik. így rendesen rövidebb vonalakat fektetnek. Hosszú nyomvonal esetén gazdaságos a dobnak kábelszállító kocsin a nyitott árok mellett való szállítása, miközben a kábel lecsavarodik a dobról és azt az árokban rögzítik. 815
