György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —109 vételeken kívül a vezetékfeszítéssel keltett húzóerőt is egyensúlyozzák. A nyomvonal töréseiben álló oszlopok az iránytörés által okozott oldalirányú húzó-igénybevételt is felveszik (sár oktör ésoszlop), ha egyszersmind a feszítőoszlop feladatát is ellátják, a nevük sarok-feszítőoszlop. A faoszlopos vezetékek feszítőoszlopai több oszlopból ácsolt szerkezetek, többnyire bakoszlopok (IV-101. ábra), amelyek síkját mindig a mértékadó igénybevétel irányába kell állítani. Az igény- bevétel növekedése esetén három vagy négy oszlopból kialakított gúlaoszlopok alkalmazása válik szükségessé. A leggyakrabban alkalmazott faoszloptípusokat a IV-41. táblázat tünteti fel. A betonoszlopos vezetékek tartóoszlopai áttört gerincű, előregyártott, előfeszített vasbeton oszlopok, feszítőoszlopai pedig részben ilyen oszlopokból kialakított bakoszlopok, portáloszlopok, részben rácsos acéloszlopok. Újabban nagy szilárdságú vasbeton oszlopok készülnek, amelyek feszítőoszIV-42. táblázat Járatos beton- és acéloszlopok Oszloptípus Anyag Igénybevétel (megengedett csúcshúzás a legnagyobb igénybevétel irányában, kp) Hosszúság, m B-12-200 200 B— 12—400 400 BB-12- 1350 Feszített vasbeton 1350 12 BP— 12—2700 2700 BI—12—800 800 V- 7,5-400-tól Rácsos 400-4500 7,5-22,5 V— 15 —4500-ig idom(1,5 m-es acél lépcsőszerkezet zés) lopok céljára alkalmasak. A járatos beton- és acéloszlopokat a IV-42. táblázat tekinti át. Az acél- és betonoszlopokat földelni kell. A nyomvonal használatát a vezetékjog biztosítja. Megszerzésének előfeltétele a területfelhasználási engedély megadása, illetve az ehhez szükséges helyszíni szemle. Ezt megelőzőleg külön egyeztetés is szükséges a nyomvonal által érintett erdőgazdasággal. (Erdőben a vezeték számára nyiladékot kell vágni, amelynek szélessége az MSZ 151 előírása szerint változó, és mindig bizonyos erdőgazdasági kárt jelent.) A nyiladék fenntartásáról az üzemeltetőnek gondoskodnia kell. Híradástechnikai vezetékek megközelítésénél meg kell vizsgálni, vajon az erősáramú vezeték nem okoz-e veszélyt vagy zavarást a híradástechnikai vezetéken (MSZ 151). Vízi utak és vízfolyások keresztezésénél betartandó magasságokat a IV-43. táblázat sorolja fel. A keresztezéstől számított 250 m távolságban mindkét irányban figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A kábelek a szabadvezetéknél nagyobb üzembiztonságú vezetékszerkezetek. Számos előnyük mellett (pl. nagyobb keresztmetszetek kábellel előnyösen biztosíthatók) hátrányuk, hogy szerelésük, főleg pedig a kialakított hálózatmegoldás utólagos módosítása körülményesebb a szabad- vezetékénél. 813 IV-101. ábra. Fa bakoszlop két betongyámon
