György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —105 Tárgy Rajzjet From/} á/tatáros je/ö/ése C Állomás (a/állomás) c V/'zerőmő / Fo/yóÁzi erőmű / Víztározás erőmű / Szivattyús tározás erőmű A Hőerőmű 1 □ IV-100. ábra. Erősáramú villamos rajzjelek IV-36. táblázat Szabadvezeték-sodronyok legnagyobb megengedhető igénybevétele ("max, kp/mm2) (Részletesebben 1. MSZ 151/1, 2, 5, 6, 7 lap.) Sodrony anyaga Normál, vagy fokozott biztonság különleges biztonság Kemény réz 18 13,5 Kadmiumbronz vagy bronz 22 16,5 Alumínium 7 5,25 Nemesített alumínium (ötvözet) ii 8,25 Alumíniumacél (6:1) 9 6,75 test jelentő legnagyobb belógás előállhat +40 °C, vagy szabványos pótteher (zúzmara) mellett — 5 °C hőmérsékleten. A vezeték legnagyobb húzó-igény- bevétele is a hőmérséklettől függ; ez — 20 °C, vagy ugyancsak szabványos pótteher mellett fellépő — 5 °C hőmérséklet mellett jön létre. A vezetők beszabályozását úgy kell végrehajtani, hogy a vezetéktervhez tartozó szerelési táblázatból megállapítjuk a szabályozás időpontjában uralkodó hőmérséklethez tartozó belógást, és azt állítjuk be. A belógás és mechanikai feszültség összefüggését mutató szerelési táblázatot számos kézikönyv tartalmaz. A IV-38. táblázat példaképpen 50 mm2 Ad sodrony néhány oszlopközre összeállított szerelési táblázatát mutatja be. A vezetősodronyokat szigetelőkre erősitik. A nagy- feszültségű vezetéknél alkalmazott függőszigetelőkkel szemben kis- és középfeszültségű vezetékek megfogására állószigetelők használatosak. Ezek anyaga porcelán (IV-39. táblázat). Az állószigetelőket idomacél kereszttartókra erősítik. (Kísérletek folynak alumínium kereszttartókkal is.) A vezetőket a rögzített tengelyű sodronyszállító dobról való lecsévéléssel egyidőben rakják fel a kereszttartókra. A vezetők szállítása és szerelése során a mechanikai sérülésektől való védelmen túl különös gondot kell fordítani arra, hogy az alumínium alapanyagú vezetéksodronyok ne szennyeződjenek, azokat pl. a talajra fektetni, vagy olyan szerszámmal megmunkálni, amellyel már rezet is kezeltek, szigorúan tilos. A nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket mindig külön oszlopokra kell szerelni. Szabadvezeték épülhet fa-, beton- és acéloszlopon. A kedvezően felhasználható oszloptípusokat a IV-40. táblázat tartalmazza. Faoszlopos szabadvezetéket gyakorlatilag minden esetben betongyámra szerelt telített fenyőfa oszlopokkal kell létesíteni. Alkalmazására a fával való takarékos gazdálkodás miatt csak akkor kerül sor, amikor betonoszlopok szállítását az építési terület aránytalanul megnehezítené. Acéloszlopokat elsősorban nagyfeszültségnél alkalmaznak. Itt is készülnek betonoszlopos vezetékek kisebb vezető-keresztmetszetekkel. Középfeszültségen csak ritkán használnak acéloszlopot, főleg akkor, ha magas vezetékelhelyezés teszi szükségessé, vagy a vezeték húzási igénybevételének megfelelő betonoszloptípus (vagy szerkezet) nincs. A tartóoszlopok a vezeték súlyát, zúzmara stb. pótterhét tartják és a vezetékre ható szélnyomást veszik fel. A feszítőoszlopok ezeken az igénybe809
