György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
IV—100 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK tekercs állandó mágnes vagy elektromágnes terében helyezkedik el úgy, hogy a bennük folyó ellentétes irányú áramok hatására ellentétes irányban térnének ki. A mutató abban a helyzetben állapodik meg, ahol a kitérítő nyomatékok egyensúlyba kerülnek. Ellenállások mérésére állandó mágnessel kiképzett (Deprez-rendszerű) hányadosmérő használható. A mérni kívánt ellenállás jellegétől függően számos megoldást alkalmaznak. Gyakori az ellenállásnak más, ismert ellenállásokkal való összehasonlítás útján való mérése (pl. Wheatstone-híddal). Az ellenállásmérés jelentős fajtája a földelések szétterjedési ellenállásának mérése. Ennek több változata közül hazánkban az erősáramú módszer és a kereszttekercses műszerrel végrehajtott kompenzációs mérőberendezések alkalmazása szokásos. A mérést mindig váltakozó árammal kell végezni. Nemvillamos értékek villamos mérése. A villamos mérőberendezések viszonylagos könnyűsége, egyszerű szerelhetősége, az érzékelés és az észlelési pont közötti célszerű távolság kényelmes változtatási lehetősége sok esetben előnyössé teszi különböző nemvillamos mennyiségek villamos mérését (L IV-5.). VILLAMOS RAJZJELEK Villamos kapcsolási terveken alkalmazott leg- A táblázat az MSZ 9200 fontosabb jeleit tün- fontosabb rajzjeleket a IV-100. ábra foglalja össze, teti fel. ERŐSÁRAMÚ VILLAMOS SZERELÉS Vezetékszerelés, hálózatépítés Villamos szabadvezetékek építésének és szerelésének alapvető követelményeit az MSZ 151 Erősáramú Szabadvezeték c. szabvány tartalmazza. Szabadvezetékek áramvezetői mindig sodrott szerkezetűek és anyaguk hazánkban általában alumínium (Al), nemesített alumíniumötvözet (Ad) vagy alumíniumacél (Alac), ritkán vörösréz (Cu). Vörösréz, bronz vagy acél alkalmazására csak kivételesen kerülhet sor. Nagyfeszültségű vezetékeknél (120...400 kV) csaknem mindig alumíniumacél, középfeszültségű vezetékeknél (1...35 kV) nemesített alumíniumötvözet, kisfeszültségű (0,4 kV-ig) vezetékek számára rendesen kemény alumínium sodrony vezetőket alkalmaznak. A hazai gyakorlatban előforduló vezetéksodronyok legkisebb alkalmazható keresztmetszetét a IV-35. táblázat tünteti fel. A szabadvezeték-anyagok legnagyobb megengedett húzó-igénybevételét a IV-36. táblázat ismerteti. Egyes vezetékanyagoknál ezeket az értékeket nem célszerű kihasználni, így különösen nemesített alumíniumötvözet esetén az igénybevétel 50 mm2- nél nagyobb keresztmetszetnél ne haladja meg a <rm = 10 kp/mm2-t. A megengedett igénybevétel csökken vasút és híradástechnikai vezetékkeresztezéseknél. Ilyenkor a szabvány „különleges biztonságot” ír elő, míg lakott területen és utak felett „fokozott biztonságot” (MSZ 151). A legnagyobb belógásnál sem közelítheti meg a vezeték a talajt a IV-37. táblázatban megadott távolságnál jobban. A legnagyobb talajmegközelíIV-35. táblázat Szabadvezeték-sodronyok legkisebb alkalmazható keresztmetszete, mm* Sodrony anyaga Normál biztonság Fokozott Különleges kisfeszült. ségen nagyfeszültségen biztonság Kemény rézsodrony 10 10 16 25 Kadmiumbronz és bronzsodrony 10 10 10 16 Alumínium sodrony 16 25 35 50 Nemesített alumínium 10 16 25 35 Alumíniumacél (6:1) — 25 25 50 Részletesebben 1. MSZ 151/1, 2, 5, 6, 7. lap. 804
