György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

IV. Gépészeti és villamos berendezések

IV —98 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK kapcsolók bekapcsoló áramkörét bontja. Az ilyen hőkioldót működés után kézzel (rendesen külön nyomógombbal) üzemi helyzetbe kell visszaállítani (IV-93. ábra). Mind a kioldok, mind a relék működhetnek kése­delem nélkül (pillanatműködés) vagy késleltetve. Késleltetésük lehet — független, — (az áramerősségtől) függő vagy — korlátoltan függő. Független késleltetésű kioldószerkezet vagy relé meghatározott nagyságú áram fellépése esetén előre meghatározott idő után kikapcsol. Függő késleltetés mértéke az áramerősség nagyságától függ, míg a korlátoltan függő védelem kioldási ideje csak egy bizonyos áramerősségig függ az áramerősségtől, afelett független időkésleltetéssel kapcsol ki. A függő késleltetés különleges esetét képezik a hőrelék, amelyek nagy működési tehetetlensége lehe­tővé teszi a védett géphez hasonló melegedési jelleg­görbe kialakítását. Az így védett gépet rövid időre túl lehet terhelni, de tartós túlterhelés esetén a kikap­csolás előbb következik be, mint a gép sérülése (hő- más ). A túláramvédelem különleges esetét képezi a külön­bözeti védelem, amely gépek, vagy vezetékekbe befo­lyó áramok közötti különbséget hasonlítja össze. Ha az érkező és távozó áram nem egyenlő, a gép (vezeték) hibás, ezért lekapcsolás jön létre. A földzárlat a feszültség alatt álló vezetők szige­telésének sérülése esetén keletkezik, ha a vezető gyakorlatilag földpotenciálon levő, vezetőanyagból készült tárggyal vagy a talajjal kerül összekötte­tésbe. Testzárlatnak nevezik ezt a rendellenes össze­köttetést, ha a vezető és a vezetőt magában foglaló gép üzemszerűen feszültségmentes (így érintés ellen nem védett) alkatrészei között alakul ki, tekintet nélkül arra, hogy ezek földeltek-e vagy sem. A test- zárlat-, illetve földzárlatvédelem ezek hatása ellen biztosít védelmet. A testzárlat életveszélyt is okoz, ezen különleges veszély elhárítására az érintés­védelem szolgál. Földzárlatok (testzárlatok) fellépését jelzőberende­zéssel érzékelik, ez a jelzőberendezés a szabványokban megjelölt esetekben lekapesolást is kezdeményez. A motorok fő védelme a túlterhelés-védelem, ame­lyet zárlatvédelem egészít ki. Hőmás kialakítására törekedni kell úgy, hogy túlterhelés esetén csak akkor kerüljön a motor üzemen kívül, ha túlmeíe- gedésének tényleges veszélye áll fenn. Gyakran helyeznek a motorok hornyaiba vagy tekercsfejeibe hőérzékeny elemeket — termisztort vagy ellenállás-hőmérőt — a motor hőmérsékleté­nek jelzésére, vagy éppen a motor veszély esetén való lekapcsolására. A szokásos túlterhelés-védelmeket a motor név­leges áramára kell beállítani. Üzemszerűen nem túlterhelhető hajtás esetén (pl. szivattyúhajtás) ele­gendő a tényleges legnagyobb üzemáramra való beállítás. Kisfeszültségű motorok zárlatvédelmét 500 A körüli értékig késleltetett olvadóbiztosítóval lehet megoldani, ha a túlterhelés-védelem ho­ki oldó. A motor-védőkapcsolót előtétbiztosító nélkül csak azon ritka esetben szabad zárlatvédelemre használni, ha a fellépő zárlati áram kisebb a kapcsoló megszakító- képességénél. Transzformátorok részére túláramvédelem szük­séges. 400 kVA teljesítményig a zárlat- és túlterhe­lés-védelem szétválasztható úgy, hogy előbbit a tápláló oldalon elhelyezett olvadóbiztosító, utóbbit a fogyasztóoldalon elhelyezett túlterhelés-védelem biztosítja. 630 kVA-nél nagyobb olajos transzfor­mátort gázrelével kell ellátni. Ez a transzformátor olajóvó edényéhez csatlakozó csővezetékbe iktatott úszós szerkezet. Ha a transzformátor olajedényében bekövetkező helyi túlmelegedés olajgőzképződést okoz, a gázrelében érintkezők zárulnak, amelyek először jelet adnak, majd a transzformátor mindkét oldalán elhelyezett megszakítókat kikapcsolják. Ezért 630 kVA-nél nagyobb olajos transzformátort már megszakítókkal vagy távműködtethető terhe­lésszakaszolókkal kell ellátni, amelyeket a gázvé­delem kikapcsolhat. 802 IV-97. ábra. Túláramrelék kapcsolása

Next

/
Oldalképek
Tartalom