György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —91 Korszerűnek a félvezetős egyenirányítókat kell tekintetni. Előnyük az azonnali üzemkészség, karbantartási igénytelenség, segédberendezések hiánya, valamint a hosszú élettartam. Közös felépítésmódjuk az elemek soros és párhuzamos összekapcsolása. Leginkább használatosak a szelén, germanium és szilícium egyenirányítók. Szelén egyenirányítókat kisfeszültségen alkalmaznak. Előnyük a rövid idejű túlterhelhetősóg. Szokásos terhelésük 0... 100 A. Germánium egyenirányítókat törpefeszültségre (esetleg sorba kapcsolva kisfeszültségre) kapcsolva alkalmaznak viszonylag kis áramerősségeken. A szilícium egyenirányító mind a nagyobb feszültségű, mind a nagy áramerősségű üzemek kiszolgálására alkalmas. Legnagyobb üzemi hőmérséklete 140 °C. Hatásfok: 99%. Túlterhelése nem engedhető meg, így túláramvédelmét 1...2 ms időkésleltetésű készülékkel kell megoldani. Az egyenirányítókat a kívánt egyenáram jellege, hatásfok, táplálási mód stb. szerint különböző kapcsolásban szokás üzemeltetni. KAPCSOLOK ÉS KÉSZÜLÉKEK A villamos áram útjának kijelölésére, a gépek és vezetékek közötti összeköttetés létrehozására vagy megszüntetésére kapcsolók és készülékek szolgálnak. Kapcsolók. Az áram útjának kijelölésére és feszültségmentesítésre szolgálnak a szakaszolók. Áram- mentes állapotban működtethetők, áramot nem szakíthatnak meg. A tulajdonképpeni kapcsolók az áram bekapcsolására és megszakítására szolgálnak. A megszakító szakaszolók (terhelésszakaszolók) az üzemáram be- vagy kikapcsolására alkalmasak. A megszakító szakaszolók többnyire belsőtéri készülékek. Szabadtéren hasonló feladatot látnak el az árbockapcsolók, amelyek elsősorban szabad- vezetékek szakaszokra bontására készülnek. Régebbi típusaik szakaszoló, az újabb szerkezetek terhelésszakaszoló jellegűek. Középfeszültségen alkalmazzák. Megszakítónak nevezik azt a kapcsolókészüléket, amely 1. zárlati áramok be- vagy kikapcsolására alkalmas, 2. ráépített vagy külön csatlakoztatott védelmi készülékek hatására túlterhelés vagy zárlat esetén önműködő kikapcsolás végrehajtására képes. Ezért a megszakítók kikapcsolására mindig beépített rugó szolgál, amelyet bekapcsoláskor a szerkezet megfeszít. A kikapcsolás az e célra szolgáló kilincsmű kioldása útján történik, míg a bekapcsolás történhet kéziemeltyűvel, szervomotorral, vagy kézi, illetve motorfelhúzású rugóerő-tároló útján. Vannak sűrített levegővel működtetett megszakítók (és szakaszolók), valamint mágneshajtá- súak is. Fenti felosztás — különösen kisfeszültségű kapcsolókészülékek vonatkozásában — tovább finomítható az alábbiak szerint: Kisfeszültségen a terhelésszakaszolók szerepét terheléskapcsolók szolgálják. Ezekkel a névleges áramnál nagyobb áramokat kikapcsolni nem szabad. A motorkapcsolók névleges áramuk 8—12-szere- sének bekapcsolására és a nehézüzemi típusok ilyen áramok megszakítására is alkalmasak, míg tartósan csak névleges áramukkal terhelhetők. Motor védő kapcsolónak nevezik azt a motorkapcsolót, amely a motor túlterhelésének megakadályozására alkalmas önműködő kioldóberendezéssel van ellátva. A kismegszakítók (viszonylag) kis áramok kapcsolására és mérsékelt túláramok önműködő lekap- csolására alkalmasak. A kapcsolókészülékek legfontosabb műszaki adatai: — névleges feszültség az üzemszerűen megengedhető legnagyobb feszültség; — névleges áram, amellyel a készülék tartósan terhelhető. A névleges áram megadott legnagyobb környezeti hőmérséklet mellett érvényes; — megszakítóképesség terhelésszakaszolóknál, terheléskapcsolóknál, motorkapcsolóknál az a legnagyobb üzemáram, amelyet üzemszerűen ki szabad kapcsolni, megszakítóknál az a legnagyobb szimmetrikus háromfázisú zárlati teljesítmény, amelynek ki- és bekapcsolására a megszakító alkalmas vagy a megszakítható zárlati áram. Ezt effektiv értékkel adják meg, megjelölve a megengedett teljesítménytényezőt. Egyenáram esetén a megszakítható áramhoz ismerni kell az áramkör induktivitását is, amit a megszakításkor fellépő átmeneti áram fázis- eltolódásával (cos cp) jellemeznek; — mechanikai élettartam a kapcsolószerkezet elhasználódásáig végbemenő ki-be kapcsolások számát jelenti. A mechanikai élettartam a vil795
