György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV-65 A törvény kiemelkedően fontos intézkedése a villamosenergia-ellátás helyigényes és vonalmenti létesítményeinek elhelyezéséhez szükséges vezetékjog fogalmának kodifikálása. A vezetékjog képezi a területfelhasználás alapját és megszerzésének módját a VHR-en kívül az 1/1967. és az azt kiegészítő 3/1969. NIM sz. rendelet írja elő. Eszerint ilyen létesítmény építéséhez az előzetes területfelhasználási engedélyt az első fokú építési hatóság, majd a vezetékjogot a nehézipari miniszter adja. Ez idő szerint ezt a jogot a Magyar Villamos Művek terület szerint illetékes Áramszolgáltató Vállalatán keresztül az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelettől kell kérni. Villamos energia szolgáltatására csak akkor kerülhet sor, ha a szolgáltatás műszaki-gazdasági feltételei előzetesen tisztázást nyertek. Az energiaellátás feltételeit és ezen feltételek tisztázási lehetőségét a 4/1971. NIM sz. rendelettel érvénybe léptetett Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat részletezi. Eszerint a fogyasztó vagy felhatalmazott megbízottja (tervező) által a hely és a teljesítményigény megadásával eszközölt megkeresésre az illetékes áramszolgáltató vállalat egy hónapon belül — előzetes tájékoztatásként — közli a villamosenergiaszolgáltatás megindításának — műszaki előfeltételeit, — az ehhez szükséges költségeket, — az energiaszolgáltatás megindításának lehetséges idejét, és azt az időpontot, ameddig a megadott feltételeket magára nézve kötelezőnek tekinti. Az energiaszolgáltatás végleges, szerződésszerű feltételeit az áramszolgáltató vállalat ajánlata tartalmazza, amelyet a fogyasztó energiaigény-bejelentése alapján kimunkált szerződéstervezet formájában küld meg. Az energiaigény-bejelentés a teljesítmény igény- bevételének összes lényeges mennyiségi, minőségi, valamint üzembiztonsági mutatóit tartalmazza és célszerű azt az energiaellátás tervezőjével kidolgoztatni. A kiadott tervezet aláírásával érvénybe lépő szerződés alapján létrejöhet az energiavételezés, amelynek külön nem rögzített műszaki feltételeit az MSZ 447 Villamos Hálózatra Kapcsolás c. szabvány tartalmazza. A villamos berendezések tervezéséhez szükséges a működési folyamat és az azt kiszolgáló gépészeti berendezések pontos rögzítése (IV-1. fejezet). Ezen túlmenően külön kell figyelmet fordítani a mesterséges világítás (ÉSz 61 és NIMSZ 214 sz. ágazati, illetve iparági szabványok) és a, fázisjavítás követelményeinek teljesítésére. Utóbbit illetően az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet hivatott jóváhagyó záradékával ellátni a tervet. Ennek biztosítása után, az építés előkészítésével egyidejűleg megtörténhet a fázisjavító kondenzátorok kiutalása és a fogyasztót nem fogja meddő- felár formájában kifizetett többlet-üzemköltség terhelni. Villamos berendezések üzembe helyezése A villamos berendezések üzembe helyezését megelőző vizsgálatot különböző ágazati szabványelőírások szabályozzák. Ilyenek a NIMSZ 280 Erőmű kapcsoló- és transzformátorállomás villamos berendezéseinek próbaüzemét megelőző műszaki felülvizsgálat, a NIMSZ 90 Erősáramú kábelek átvételi, üzembe helyezési és üzembiztonságtechnikai előírásai stb. A szabványokban külön nem szabályozott berendezések üzembe helyezését megelőző vizsgálatoknak — a komplex kipróbálást megelőzően — az alábbiakra kell kiterjedniük: a) A villamos létesítmények biztonsági követelményeinek ellenőrzése az MSZ 1600 és MSZ 1610 Biztonsági Szabályzatok, az MSZ 172 Érintésvédelmi Szabályzat és az MSZ 1585 Üzemi Szabályzat, valamint az Érintésvédelmi .Rendszabály alapján. Figyelembe kell venni az MSZ 15688 Villamos energia fejlesztő, átalakító, kapcsoló- és elosztóberendezések tűz elleni védelme c. szabványt, valamint a vonatkozó iparági szabványokat és utasításokat is. Ezek közül fontossága miatt kiemelkedik a Villamosművek Üzemi Szabályzata. b) Az egyes berendezésrészek üzemképességének ellenőrzése. Ezen belül külön-külön kell megvizsgálni — a mérőberendezések, — a jelzőberendezések, — a működtetőberendezések és a — villamos vezérlés hatékonyságát és üzembiztos működését. E sikeres vizsgálatok után kerülhet sor a komplex kipróbálásra, azt követően a próbaüzemre, végül a műszaki átadásra (IV-1. fejezet). Önálló villamos létesítmények (pl. egy transzformátorállomás; néhányszor tíz km középfeszültségű vezeték; néhány km-es kábelhálózat stb.) üzembe helyezését megelőző vizsgálat 1—2 hetet, a komplex kipróbálás 1—2 napot, a próbaüzem — eltérő megállapodás híján — néhány napot vesz igénybe. 49 Vízügyi létesítmények kézikönyve 769
